Ördögi béka kövületei

A mintegy 40 cm–es, 4,5 kg súlyú teremtménynek súlyos páncélja és fogai is voltak. A dinoszauruszok közt élt békát „pokoli” jellegzetességei alapján Beelzebufónak nevezték el megtalálói.

A Madagaszkáron megtalált maradványok alapján nem hatalmas mérete az egyetlen különlegessége az állatnak. Bár a mai, normál méretű békák közeli rokonának tűnik, a világ másik felén élt, ami különféle geológiai feltételezésekre ad lehetőséget. A felfedezés megerősíti azt az elképzelést, hogy Madagaszkár, India és Dél-Amerika összeköttetésben lehetett mintegy hetvenmillió évvel ezelőtt.

„Méretét tekintve nem lehetetlen, hogy a béka állatkölykökkel is táplálkozott, újszülött dinoszauruszokat pusztíthatott el” – mondja David Krause, a kutatás vezetője.

A Kréta-korból (135–65 millió éve) származó állat jóval nagyobb volt, mint a ma élő legnagyobb béka, a nyugat-afrikai Góliát béka. A Góliát béka közel 30 cm nagyságú, testsúlya 3,3 kilogramm lehet. A kutatók a csontok alapján úgy vélik, hogy az „ördögbéka” nem a mai afrikai békák rokona. Beelzebufo közeli rokonságot mutat a dél-amerikai szarvasbékákkal.

Az abnormálisan nagy béka maradványaira a kutatók még 1993- ban buk?kantak, dinoszaurusz- és krokodilkövületek mellett, de csak mostanra raktak össze annyi csontot, amiből kiderül, hogyan nézhetett ki a mai szemmel különleges teremtmény. Az „ördögbékának” széles szája és erőteljes állkapcsai voltak fogakkal. A béka neve a görög ördög (Belzebub) és a latin varangy (bufo) szóból ered. Az ősi-új fajt Beelzebufo ampingának nevezték el mérete, ijesztő külleme és ragadozó életmódja miatt. A békának nem volt túl hosszú lába, vélhetően nem ugrált sokat. „Olyanok voltak, mint a nagy kerek labdák, szinte csak szájból és gyomorból álltak. Ültek és vártak, rejtőzködő ragadozók voltak” – mondja a Krause.