Öntözési társulásokat lehet majd létrehozni

Szlovákiában csaknem 300 ezer hektárnyi területen van kiépített öntözőhálózat, amelynek azonban előregedett, siralmas műszaki állapota miatt feltételezhetően csak mintegy háromnegye részét lehet gyakorlatilag kihasználni. Az utóbbi évek aszályos időjárása ugyanakkor jelentős mértékben növelte a mesterséges csapadékpótlás jelentőségét, s ismeretes, hogy évek óta milyen adáz küzdelmet folytatnak a termelők az öntözési támogatások emeléséért, illetve a vízfelhasználás költségeinek csökkentéséért. Idén végre elérték, hogy a felhasznált vízért már nem kell fizetniük, azonban a kijuttatási költségek még így is jelentős terheket rónak rájuk.

A szaktárca ezért az öntözőrendszerek és -berendezések működtetését és kezelését az általa előkészített törvény alapján fokozatosan az agrárvállalkozók, illetve az általuk létrehozott társulások kezébe kívánja adni. Legalábbis ezt a célt szolgálja a a hidromeliorizációról és a Hydromeliorácie állami vállalat részvénytársasággá való átalakításáról szóló törvényjavaslat, amely egyelőre ágazatközi egyeztetés stádiumában van.

A tervezett törvény az egyes parcellák tulajdonosai és az öntözőberendezések tulajdonosai, kezelői, valamint a berendezések kihasználói közötti viszonyok egyértelmű rendezésére tesz majd kísérletet. A tervezet egyúttal szabályozza a hidromeliorizációs társulások, szövetkezetek létrehozásának feltételeit, amelyeket maguk az öntözőberendezések használói hozhatnak majd létre. Az előkészületben levő törvényjavaslat rendelkezik a hidromeliorizációs alap létrehozásáról és a a Hydromeliorácie állami vállalat részvénytársasággá való átalakításáról is. A részvénytársaság alapítója az állam lesz, a részvényesi jogokat pedig a szaktárca gyakorolja majd.

Az öntözőberendezések kezelése a tervezet szerint fokozatosan az azokat kihasználó agrárvállalkozók kezébe kerülne, akik kifejezetten erre a célra hoznák létre a már említett társulásokat, szövetkezeteket. Az eddigi elképzelések szerint a társulásokban a tagok a berendezések kihasználásának arányában érvényesíthetnék döntési jogkörüket, a társulás megalakítása a berendezéseket kihasználó összes vállalkozó számára kötelező lenne, ha a felhasználóknak több mint a fele, vagy legalább öt agrárvállalkozó ez iránt kinyilvánítja szándékát. A hidromeliorizációs társulásoknak a megalakítása után az állam fokozatosan átadná az öntözőberendezések és –rendszerek valamint a vízelvezető rendszerek kezelési jogát ezeknek a társulásoknak.

A tervezett hidromeliorizációs alap létrehozása azt a célt szolgálja, hogy forrásokat gyűjtsön és különítsen el az említett rendszerek és berendezések felújítására, javítására és modernizálására. Forrásait elsősorban az öntözőrendszerek és -berendezések kihasználói által befizetett összegek képeznék. (yl)