London. „Edward, Hyde Park Corner. Szólj a miniszterelnöknek”. Ez volt az félig kódolt telefonhívás 1952. február 6-ának reggelén, amelynek pillanatától Erzsébet hercegnő, VI. György király elsőszülött leánya – aki ma tölti be 80. életévét – Nagy-Britannia és Észak-ĺrország Egyesült Királyságának uralkodója lett.
Nyolcvanéves II. Erzsébet brit királynő
A királynő 80. születésnapját megülő Nagy-Britannia nem csupán a világ legidősebb és leghoszszabb ideje uralkodó koronás főjével, hanem az európai történelem legrégebbi monarchiájával – sőt a pápaságot nem számítva a legrégebben létező európai intézménynyel – is dicsekedhet.
II. Erzsébet egészen Egbertig, a 827 és 839 között uralkodó angol királyig vezetheti vissza családfáját. Ő a 40. az angol trónon azóta, hogy azt Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte, de csak az ötödik olyan, aki több mint fél évszázadot töltött ezen a trónon.
Nyugdíjba vonulásáról szó sincs. Életbiztosítási szakértők Erzsébetnek már a 70. születésnapján is legalább húsz további, egészségben leélt évet valószínűsítettek. Édesanyja, Erzsébet anyakirálynő, az ország néhai „Queen Mum“-ja – a királyi ház egykor messze legnépszerűbb tagja – 101 éves korában hunyt el. William Shawcross, a monarchia és a királynő életének kortárs krónikása pedig a 80. születésnap előestéjén – a Buckingham-palota egyik bennfentesét idézve – felfedte: II. Erzsébet valóban azt tervezi, hogy még 90 éves korában is dolgozni fog nemzeteiért.
Ez utóbbiakból – jóllehet az egykori világbirodalom mára elolvadt – még mindig van jó néhány. Az összesen 54 tagállamot számláló, jórészt az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség országai közül – az Egyesült Királyság mellett – tizenötnek, köztük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak, ma is a brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője.
A 80 évből a trónon eddig eltöltött 54 nem a felhőtlen nyugalom és boldogság jegyében telt Erzsébet számára, akinek csak a legutóbbi másfél évtizedet nézve is alaposan kijutott a – néha a monarchia intézményét is megrázkódtató – családi bajokból. Itt van például 1992. „Annus horribilis“ – mondta ki arra az esztendőre a királynő könnyek között az azóta szállóigévé vált minősítést. Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana egészen addig legújabb kori tündérmesének beállított házassága romba dőlt – különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban –, akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, akkor járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András félig pucér feleségéről, Sarah-ról készült fotók – a yorki hercegnő lábujjait a marokkói fövenyen csókolgató úr sajnos nem az azóta elvált hites férj volt –, s akkor emésztették el a lángok az első számú vidéki rezidencia, a windsori kastély tetemes részét.
Az igazi „annus horribilis“ azonban 1997 volt, Diana hercegnő világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. A krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondása a trónról – amelynek egyébként egyenes következménye, hogy ma II. Erzsébet a brit uralkodó.
Diana, az egykori óvónő ugyanis éppen a napi 24 órás globális tévéhírözön hajnalán vált szó szerint milliárdok szemében a gonosz udvari ármány kizsákmányolt, megcsalt, ártatlan áldozatává, és nincs az a szappanoperai hős, akinek megpróbáltatásait valaha is ennyien követték ilyen közelről. A katarzis az 1995-ös, megdöbbentő BBC-interjú volt, amelyben a hercegnő könnyben úszó szemekkel fedte fel, hogy a Károllyal akkor még fennálló házassága „kissé zsúfolt ... hiszen hárman vagyunk benne“. A harmadik, Camilla Parker Bowles – akit Diana csak úgy emlegetett, hogy „az a rottweiler“ – már akkor birtokolta Károly szívét, amikor Dianáról még senki nem hallott. Hogy a walesi herceg miért nem rögtön őt vette feleségül – erről a mai napig csak találgatások vannak forgalomban. A frigy azonban – hosszú évtizedek kölcsönösen házasságtörő románca után – tavaly, egy szerény windsori polgári házasságkötőben végül létrejött.
Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet – kifelé mutatott – szoborszerű nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Államfői képességeit, diszkrécióját mindenki méltatja, köztük tizedik miniszterelnöke, Tony Blair is. Blair – az első olyan brit kormányfő, aki II. Erzsébet trónra lépése után született – egy ízben megvallotta: életében két olyan ember van, akinek bármit elmondhat kabinetbeli kollégáiról, az egyik a felesége, a másik a királynő. (mti)
Júniusig tartanak az ünnepségek
Az ünnepségek már szerdán megkezdődtek, és egészen júniusig eltartanak. A csúcspont június 25-én lesz, amikor a Buckingham-palota kétezer gyereket lát vendégül születésnapi zsúrra, és udvari sugdolózások szerint a királynő e rendezvényen színésznőként is debütál, a Harry Potter-filmek főszereplőinek társaságában... (m)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.