Mindig a hangja. Még mindig az az összetéveszthetetlen hang. Altban is a legmelegebb. Bársonyban a legfinomabb. Átitatva tartással, méltósággal, eleganciával. Ez volt ő, Káldi Nóra. Nem a nagy, látványos átalakulások mestere, hanem a belülről megformált, egyéniségének esszenciájától fénylő figurák életre keltője. Nem egész ötven évet élt, abból majdnem harmincat játszott. A leghosszabb ideig, épp tíz évig a József Attila Színházban. Korán ment el. Gyógyíthatatlan betegségben. De azt is méltósággal viselte.
Nosztalgiamozi a VASÁRNAPBAN Káldi Nórával
Szép színésznő volt. Előkelő megjelenésű. Nem voltak hamis hangjai, selejt gesztusai. Pontos érzékkel, mélyről fakadó érzelmekkel fogalmazott. Tisztán, pontosan, a szó legnemesebb értelmében egyszerűen, magától értetődően. Mrs. Manninghamet játszotta a Gázlángban. Dermesztően hitelesen. A néző joggal hitte: elvesztette a látását. A Warrenné mesterségében ő volt Vivie. A III. Richárdban Lady Anna. A Mégis, kinek az életé?-ben Anderson. Írónak, rendezőnek, partnerének, közönségének sosem maradt adósa.
Milyen mozifilmekben játszott? Milyen pályát választottak gyermekei? Hogyan emlékszik rá a fia? Hány éves volt, amikor elveszítette? Származott-e előnye abból, hogy neves színésznő az édesanyja? A vizsgaelőadásaira eljárt az édesanyja? Milyen jellemet örökölt az édesanyjától? Milyen anya volt? Milyenek a lányai? Álmodik még az édesanyjáról?
Mindenre választ kap, ha elolvassa Szabó G. László írását a Vasárnap már megvásárolható számában!
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.