Nincs mágneses mezeje a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösnek

Bécs |

<p>Nincs mágneses mezeje az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája által megfigyelt 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösnek - fedezték fel az ESA kutatói az űrszonda és leszálló egysége, a Philae mérései alapján. Eredményük megkérdőjelezi az üstökösök és a naprendszer más égitestjeinek kialakulásáról szóló elméletet.</p>

A szakemberek kedden a Geotudományok Európai Szövetségének bécsi tanácskozásán ismertették a Rosetta és a Philae robot magnetométerének mérési eredményeit, amelyekhez az üstökösre való november 12-i leszállásakor jutottak, tanulmányukat a Science című tudományos folyóiratban is közzétették.

Egyes asztrofizikusok szerint a mágneses tér fontos szerepet játszott a Naprendszer égitestjeinek kialakulásában 4,6 milliárd évvel ezelőtt. "Ha a 67P/Csurjumov-Geraszimenko minden üstökösmag képviselője, akkor úgy véljük, hogy a mágneses erők nem játszhattak szerepet az égitestek egy méternél nagyobb építőköveinek összeállásában" - magyarázta Hans-Ulrich Auster, a tanulmány vezető szerzője. 

A kutatók a Philae leszállóegység mágneses erőteret mérő berendezésének, a ROMAP-nak és a Rosetta magnetométerének, az RPC-MAG-nak a méréseit elemezték. A Rosettát körülvevő mágneses mezőben való változás tette lehetővé, hogy az RPC-MAG észlelje azt a pillanatot, amikor a Philae-t 2014. november 12-én elindították az üstökösre, a ROMAP pedig az üstökös felszínén való leszállás eseményeit rögzítette és meghatározta a Philea irányát is a leszállást követő órákban.   

Ez alapján a szakemberek arra is felfigyeltek, hogy a Philae nem csak egyszer érintette az eredetileg kijelölt Agilkia leszállási helyet, hanem négyszer érintkezett az üstökös felszínével, ezek között volt az is, amelytől mintegy bukfencezve eljutott végső leszállási pontjához, az Abydoshoz. 

Ez a nem tervezett repülés a felszín felett segítette azt, hogy "pontos mágnesestér-méréseket végezzünk azon a négy ponton, ahol a Philea érintkezett az üstökös felszínével és a felszín fölötti magasságokban is" - mondta Ulrich Auster. A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer keletkezésébe.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?