Németh Lajos magyarországi médiameteorológussal a szokatlanul hideg időről

Tavaly novemberben Észak-, Északkelet–Európában napról napra egyre hidegebb levegő halmozódott fel. Körülbelül három-négy hétig folyamatosan gyűlt, hullott a hó, az éjszakák egyre hidegebbek voltak, december közepe táján Finnországban, illetve Oroszország európai térségében éjjel mínusz 35-38 fokot mértek. Ez a levegő, ahogyan gyűlt, egyre húzódott dél felé, mígnem megérkezett a Kárpát-medence térségébe. Itt, amióta ilyen hideg van – az utolsó hideg betörése Szilveszterről Újévre virradó éjszaka volt –, a sarki levegő visszaszorította az enyhét a Földközi-tenger térségébe. Ez tehát a kiindulási helyzet. Tehát szibériai és sarki levegő érkezett ide hozzánk az új esztendő első napjaiban, majd – mintegy visszavágóként – a Földközi-tenger medencéjében kialakult egy mediterrán ciklon, amely először kedden okozott, illetve éppen most eredményez nagy hóesést az egész Kárpát-medencében.

Az egyik szlovák meteorológus szerint azért a nagy hideg, mert Európa tengerei és az Atlanti-óceán tavaly hosszabb ideig tartottak szokatlanul magas hőmérsékletet, ami növelte az Észak-, illetve Dél-Európa közti hőmérsékleti, időjárásbeli különbségeket. Mi erről a véleménye?

Nem szeretnék belemenni ebbe, mert az időjárás globális változásában nem hiszek. Azért nem, mert ha visszalapozzuk a meteorológia történetében, láthatjuk, hogy az elmúlt századokban már ezerszer előfordult, hogy a Kárpát-medencében vagy Európában ilyentájt erősen havazott. Nincs ebben semmi különös. Nagyon leegyszerűsítenénk a helyzetet, ha egy kiragadott esetre fognánk, hogy most éppen milyen időjárás van. Én azt mondom, hogy nem ennek a következménye és innentől a kérdésbe nem is szeretnék belemenni.

Egyes tudósok felmelegedési időszakra számítanak. Erről mi a véleménye?

Az tagadhatatlan, hogy a 150 évvel ezelőtti állapothoz képest egy melegedés elindult, csak itt abban áll a nagy vita, hogy ez a melegedés egy tényleges hullámzása-e az éghajlatunknak, ami úgy 10-100 ezer éves periódusra tehető, vagy egy visszafordíthatatlan folyamat. Az utóbbit senki nem bizonyítja be, mert erre én azt mondom, hogy a 9. században a vikingek Vörös Erik vezetésével felfedezték Grönlandot, s azért nevezhették el így, mert virágzó zöld mezőt találtak. Most lényegesen más időjárási körülmények vannak Grönland térségében, tehát semmiféle katasztrófahelyzetet nem idéznék fel azzal, hogy valamit mondok a dologról. Időjárásunk van, szélsőségek mindig voltak és lesznek is, tehát katasztrófahelyzet nincs.

Hogyan reagáljanak, reagálhatnak-e egyáltalán az emberek a nagy időjárási kilengésekre?

Az biztos, hogy a nagy légköri frontok az emberi szervezetet megviselhetik, de ez sem annyira tragikus, amennyire zengzetesen hangoztatható a dolog. Egy egészséges szervezet az időjárás szélsőséges kilengéseinek mindig is ki volt téve és el is viseli azokat. Persze, a szennyezettebb levegőn, az immunrendszer legyengülésén kívül ráadásként egy erős meleg- vagy hidegfronti hatás is valóban károsan hathat, de elviselhető. Ha csak ez volna az ember baja, hogy éppen meleg- vagy hidegfronti hatás van, akár száz évig is elélhetne. (korpás)