Nem vonják felelősségre drogügyei miatt Nigella Lawsont

A világszerte ismert és népszerű tévészakács - akinek édesapja, Nigel Lawson a tavaly elhunyt Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök pénzügyminisztere volt az 1980-as években - eredetileg a vád tanújaként jelent meg többször is az elmúlt hónapokban a nyugat-londoni Isleworth koronabíróságán, ahol egykori családi mindeseinek csalási pere folyt.    Az olasz testvérpár, Francesca and Elisabetta Grillo évekig állt Nigella Lawson és volt férje, Charles Saatchi milliárdos műgyűjtő alkalmazásában. A két nővért azzal vádolták, hogy a család pénzéből 658 ezer fontot (több mint kétszázmillió forintot) vertek el saját luxuskiadásaikra.    A testvérpárt a múlt hónapban az esküdtszék felmentette, ám a két egykori családi mindenesre akkor gyakorlatilag már senki nem figyelt. A tárgyaláson ugyanis fény derült Nigella Lawson kábítószeres múltjára, és a hír elöntötte a brit sajtót.    Francesca and Elisabetta Grillónak - ügyvédeik szerint - a tévészakács személyesen engedte meg a pénzszórást, cserébe azért, hogy hallgatnak az ő rendszeres kábítószerezéséről.    Nigella Lawson tanúvallomásában elismerte, hogy valóban fogyasztott kokaint "néhányszor", de ez még akkor történt, amikor halálos beteg első férjével, John Diamonddal élt. Elmondása szerint a közös kábítószer-fogyasztás célja az volt, hogy a rákbetegség végső stádiumában járó Diamond szenvedéseit enyhítsék.    Elismerte azt is, hogy második férjével, Charles Saatchival kötött, világra szóló botrányok közepette tavaly véget ért házasságának utolsó évében ismét kábítószerhez - kokainhoz és kannabiszfélékhez - folyamodott, azért, hogy "elviselhetetlen" életét és Saatchi "terrorizmusát" elviselhetőbbé tegye.    A Scotland Yard hosszas vizsgálódás után hétfőn úgy döntött, hogy értékeli ezt az érvelést, és nem indít vizsgálatot az ügyben, jóllehet korábbi brit sajtóértesülések szerint a rendőrség még arra hajlott, hogy bíróság elé citálja a sztárszakácsot.    A Scotland Yard a hétfőn Londonban ismertetett közlemény szerint a körülmények mérlegelése alapján arra jutott, hogy egy esetleges büntetőeljárás nem szolgálná a közérdeket, mivel elrettenthetné más, jövőbeni bírósági eljárások tanúit attól, hogy a vádlottak ellen bizonyítékként használható - viszont magukra nézve is potenciálisan terhelő - vallomásokat tegyenek.