<p>Néha még a mindennapi folyamatok is tartogathatnak meglepetést - például a vízcsepp földet érése és szétfröccsenése. A Harvard Egyetem kutatója, Shreyas Mandre szerint ugyanis ez nem is a becsapódás pillanatában következik be, hanem egy icipicivel előtte és fölötte.</p>
Nem a talajon spriccel szét az esőcsepp, hanem egy kicsivel felette
Mandre és kollégái egy sor számítógépes szimulációt végeztek el, amelyekben folyadékcseppek csapódtak be egy szilárd felületre. A légnyomás és a csepp felületi feszültsége döntő tényezők voltak.
Kiderítették, hogy egy mintegy két milliméter széles és másodpercenként pár métert megtevő tipikus esőcsepp a tulajdonképpeni becsapódás előtt néhány százezred másodperccel olyannyira összenyomódik, hogy maga körül kialakít egy légpárnát.
Ezen a párnán következik be ezután az ismert folyamat, miközben a csepp először vékony koronggá lapul, majd jellemző, koronaalakú hullámot csap maga körül, amelyben szétoszlik. Egy olyan felületen, amelynek a súrlódása nagyobb, mint a légpárnáé, ez a hatás valószínűtlenebb lenne - következtetnek a kutatók a szimulációkból. És a légnyomás is nyilvánvalóan fontos szerephez jut - túl alacsony nyomás esetén a csepp inkább amolyan vizenyős palacsintaként terülne szét, mint hogy koronácskát képezne.
A becsapódás és szétfröccsenés folyamatát még mindig nem értjük kellő mértékben - összegezte Mandre a "New Scientist" című szaklapban. Az erről szerzett pontos ismeretek az anyagkutatás szempontjából és praktikus felhasználási területeken, például a konyhai eszközöknél lehetnének hasznosak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.