Modern épületbe költöztetik az Akropoliszt

Bernard Tschumi büszke az általa tervezett üvegpalotáraČTK/AP-felvételekTegnap kezdődött és tíz hónapig is eltart több mint négy ezer ókori szobor, fríz és egyéb műemlék elszállítása az Akropoliszról három óriási daru segítségével és elhelyezésük az üvegből és betonból épült múzeumban a 156 méter magas domb lábánál, amelyen Kr.e. 447-ben Periklész elkezdte az Akropolisz építését. A szobrokat habszivaccsal bélelt fémdobozokba helyezik, a különleges darus kocsikat pedig úgy tervezték meg, hogy tompítsák a rezgéseket és lökéseket, amelyek károsíthatnák a felbecsülhetetlen értékű antik műalkotásokat.

A 20 ezer négyzetméter nagyságú ultramodern épületet leghamarabb jövő ősszel nyitják meg a nagyközönség számára. Felépítését sok bírálat érte nagysága és elhelyezkedése miatt; kritikusai szerint nem illik a környezetbe. Sok görög reméli viszont, hogy az új épület lendületet ad a kormány évek óta tartó kampányának, amellyel rá akarja venni Nagy-Britanniát, hogy szolgáltassa vissza a Parthenon ez idő szerint a British Múzeumban őrzött szobrait. London ugyanis többek közt azzal érvel, hogy Görögország nem képes biztosítani azok megőrzését.

A kétemeletes leendő múzeum tetején üvegfalú csarnok teszi lehetővé, hogy a látogatók közelről láthassák az Akropolisz 2440 éves épületét. A múzeum megnyitását eredetileg a 2004. évi athéni olimpia előtt tervezték, de az építkezés pereskedések és annak következtében is elhúzódott, hogy régészeti leleteket találtak a helyszínen.

Az 1865-74 között épült Akropolisz múzeum csak szobrokat és néhány kiásott tárgyat mutatott be. Az Akropolisz délkeleti lábánál fekvő épület terveit Panagész Kalkosz készítette. Athén Európa első kulturális fővárosaként 1987-ben helyezte világörökségi védelem alá az Akropoliszt.

Az új épület 140 millió euró költségből készül, a svájci születésű Bernard Tschumi tervei alapján. A földalatti üvegpalotás új múzeum lesz az első százmilliót is meghaladó görög kulturális beruházás. Az 1990-es évek végén kiírt tervpályázat 12 döntőse közül 2002-ben választották ki a nyertest, majd megkezdődtek az építkezések, hogy a múzeum már a 2004-es olimpia idején is fogadhassa a látogatókat. A legelső feltárások leletgazdagsága a tervek módosításához vezetett, majd a beruházás pénzügyi okokból elhúzódott.

Az ásatások felszínre hozták az i.e. 5 századtól az i. sz. 12. századig lakott terület teljes régészeti keresztmetszetét. A felfedezett romok – villák, műhelyek, fürdők, ciszternák és csatornahálózat – maradványai minden korábbi ásatásnál többet árulnak el az ókori demokrácia kialakulásáról. Volt olyan lelet – mint például a nemrég bemutatott szobrok –, amelyeket már korábban megtaláltak, az érdeklődő közönség viszont most először láthatja. Az épület alatti kora középkori romok érintetlenek maradnak, és a múzeum aktuális tárlatának részét képezik. (m-kor, mti)