Megismétlődhetnek az extrém szárazságok Szlovákiában

Martin Benko, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) vezérigazgatója elmondta: a száraz időszakokat rövid, esős időszakok fogják megszakítani, melyek során árvizekkel is számolni kell. Hozzátette: a levegő hőmérséklete Szlovákiában emelkedő tendenciát mutat, ami már eddig is érezhető, milliós károkat okozott, elsősorban a mezőgazdaságban. A tavalyi szárazság negatív következményei már az erdőgazdaságban is megmutatkoznak – mutatott rá Lívia Labudová, a SHMÚ klimatológusa. 

A SHMÚ nem zárja ki, hogy az extrém szárazságok időszaka Szlovákiában tovább hosszabbodhat. A meteorológusok beszámolója szerint tavaly Pozsony (Bratislava) környékén tapasztalták a leghosszabb száraz időszakot, amely 272 napot tett ki. Benko szerint attól nem kell tartani, hogy a szárazság komolyabban veszélyeztetné Szlovákia vízkészleteit, Labudová azonban rámutatott: már nálunk is előfordult, hogy az embereknek azt tanácsolták, ne öntözzenek ivóvízzel.
 

A meteorológusok szerint a szlovákiai időjárás nem fog olyanra fordulni, amilyen Kaliforniára jellemző, az éghajlatváltozás következtében azonban erősödhet az orkán erejű széllel kísért viharok intenzitása, melyek nagyon komoly károkat okozhatnak.

A szárazsággal és a vízhiánnyal foglalkozó akciótervet márciusban fogadta el a kormány. A cselekvési terv magában foglalja a konkrét megelőző és válságkezelési intézkedéseket a vízgazdálkodás, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén, ezen kívül hangsúlyt fektet az aszály és a vízhiány következményeivel foglalkozó oktatásra is. A projekt több mint 140 millió euróba kerül, melyet uniós támogatásokból és a környezetvédelmi alapból fedeznének.

„Bár a szárazság és a vízhiány egyelőre nem sújtja komolyabban az országot, a megelőzés sokkal hatékonyabb és olcsóbb, mint a felmerülő problémák leküzdése” – mondta el korábban Sólymos László (Most-Híd) környezetvédelmi miniszter.

A megelőzés elsősorban a vízvisszatartásra irányul. A tárca főleg az ún. zöld intézkedések terén kívánja fokozni az erőfeszítéseit. Ezek közé tartozik például a lápos, mocsaras területek, a vízparti növényzet és a sérült ökoszisztémák helyreállítása.
 

A városokban és a falvakban a cselekvési terv az esővíz gyűjtésére irányuló természetbarát és technikai jellegű intézkedéseket támogatja. Kezdve az olyan egyszerű megoldásoktól, mint a növényzet kiültetése, vagy az esővíz felfogása tavak, hordók segítségével, a bonyolultabb esőkertekig, növényfalakig vagy a felszín alatti tartályokig.

A cselekvési terv kitüntetett figyelmet szentel a válságkezelési intézkedéseknek is. Számol például a hosszan tartó szárazság idején életbe lépő vízellátási válságterv kidolgozásával.