Magyar emlék a kabuli temetőben

Stein Aurélnak, a magyar orientalisztika Kőrösi Csoma Sándort követő bizonyára legnagyobb alakjának kabuli sírja az évtizedes háborús körülmények viszontagságaihoz képest ép, a keresztben és a kávában rakétatalálat okozott kisebb kárt 1992-1993-ban, amikor Gulbuddin Hekmatjar csapatai lőtték a keresztény temető környékét. A nyughelyet fedő márványtábla is megrepedt, de angol nyelvű felirata kitűnően olvasható.

Tapa kala Moszk – így hívják a helyi pastu nyelven a keresztény temetőt. Az afgán főváros főutcájáról, a Sar-i-Nau-ról nyílegyenes út vezet a jelöletlen, nehéz öreg fakapuhoz, amelyen átlépve téglalap alakú, mintegy 10 ezer négyzetméteres területre, a kabuli keresztény temetőbe jutunk. A temetőt a bejárattal párhuzamosan két részre osztó keskeny út túloldalán, bal kézre található Stein Aurél sírja. Az 1862. november 26-án Pest-Budán született, 1904-ben brit állampolgárságot kapott, 1943. október 19-én (sírfelirata szerint – valószínűleg tévesen – 26-án) Kabulban elhunyt tudóst Sir Marc Aurel Steinként ismeri a világ tudományos társadalma.

A XX. század legsikeresebb (ennek ellenére kevéssé ismert) Belső-Ázsia-kutatója Bécsben és Lipcsében tanult összehasonlító nyelvészetet és klasszika-filológiát, majd a tübingeni egyetemen ismerkedett meg az óperzsa nyelvvel és az indológiával 1881-1883-ban. Doktorátust is itt szerzett. Londonban és Oxfordban tanult tovább, majd hazajött leszolgálni katonai önkéntesi éveit. Ekkor szerzett térképészeti ismereteket.

Sírfelirata az indiai régészeti feltárásokkal kapcsolja össze, hangoztatja, hogy tudós kutató volt, aki fáradságos utazásokat tett Indiában, „Kínai Türkisztánban” (Belső-Mongóliában, Turkesztánban, a Takla-Makán sivatagban), Perzsiában és Irakban, ahol „bővítette a tudás határait”.

A Selyemúttal, Nagy Sándor hadjáratainak nevezetesebb állomásaival, az Indus menti kultúrák múltjával kapcsolatos mai tudásunk jórészt tőle származik. Az általa feltárt hatalmas régészeti anyag feldolgozása mind a mai napig tart. Egy jogvita is kapcsolódik hozzá: Kína magának követeli a leletek jó részét.

Sírja, amelyen egyik keresztneve magyarosan K-val van felvésve, és nincs rajta jelölve lovagi címe, viszonylag jó állapotban van Kabulban. A temető kortalanul öreg gondnokának elmondása szerint Hekmatjar mudzsahid parancsnok rakétalövedékének szilánkja érte el a főváros heves tüzérségi támadása során. A kereszt jobb oldali sarka és a sírkáva jobb oldala sérült meg, lehet, hogy a márványtábla repedése is ekkor keletkezett. Az olaszok, franciák, britek, amerikaiak, oroszok, németek, csehek, lengyelek, és délszlávok végső nyughelyéül szolgáló temető általános állapota jó, felújítása folyik, a régi, már ismeretlen sírokról származó kőtáblákat is megőrzik.

Miután a keresztény emlékhely átvészelte a tálibok uralmát, az új Afganisztán a hely történelmi és rituális értékét felismerve igyekszik gondozni a temetőt.

Kabul, 2002. március