Közösen épít a Hold körül keringő űrállomást Oroszország és az USA

A NASA amerikai és a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal az ausztrál városban zajló űrhajózási világkongresszuson írta alá szerdán az együttműködési megállapodást. 

A megállapodás szerint a projekthez a már évek óta működő Nemzetközi Űrállomás (ISS) szolgálna kiindulási alapként, az oroszok főleg modulokkal és a lakott űrobjektumok nemzetközi szabványai egy részének meghatározásával járulnának hozzá a vállalkozáshoz.

A NASA néhány hónapja jelentette be hivatalosan is, hogy dolgozik a Deep Space Gateway (DSG) nevű projekten, amelynek keretében a Hold körül keringő, legénység lakta űrállomást létesít kifejlesztés alatt álló nagyteljesítményű rakéták segítségével.

Oroszország a maga részéről tudományos bázist létesítene a Holdon, és 2031-től küldene embereket a Föld kísérőjére.

A tervezett együttműködésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy legalább öt ország dolgozik saját lakott űrállomás kifejlesztésén, és egységesíteni kell a szabványokat a problémák elkerülésére a műszaki együttműködésben, a legfontosabb szabványok egy részét pedig, például az űrhajók dokkolómechanizmusait, az orosz fél dolgozná ki.

Az újonnan létesítendő űrállomáshoz 2024 és 2026 között szállíthatja le Oroszország az első modulokat - közölte a kongresszuson Igor Komarov, a Roszkoszmosz vezérigazgatója. Komarov szerint 1-3 modul kifejlesztéséről van szó.

A tervezett űrállomás egy Hold körüli pályán keringene, és az ISS-hez hasonlóan emberek dolgoznának, élnének rajta, de nem okvetlenül hosszú távon. Az égitest kutatásán kívül a DSG-ről készíthetnék elő a Marsra szállást és a világűr mélyebb rétegeibe tervezett repüléseket. 

Az Egyesült Államok egy minden korábbinál nagyobb teljesítményű és méretű óriásrakétát, a kifejlesztés alatt álló Space Launch System-et (SLS) használná fel, de a szerdán bejelentett együttműködési terv értelmében azzal párhuzamosan az orosz Angara és Proton-M rakéták is szerepet kaphatnának a projektben. 

A két nagyhatalom szorosan együttműködik a Nemzetközi Űrállomás működtetésében is.