Magyarországon a felsőoktatásban tanuló diákok több mint 70 százaléka véli úgy, hogy megsértik emberi jogait és megalázzák az iskolában – derül ki az oktatási tárca megrendelésére készült felmérésből. A diákok többsége szerint a felsőoktatásban nem érvényesülnek a vallási és politikai szabadságjogok, és nem fogadják el a szexuális másságot.
Minden tizedik diák számolt be arról, hogy bántalmazzák őket az iskolában, több mint 2 százalékukat pedig már szexuálisan is zaklatták. A megkérdezettek panaszkodtak az oktatás színvonalára és arra, hogy sok felesleges információt kell megtanulniuk. A diákok a legfontosabbnak a szerelmet és a boldogságot tartják, a vallásos hit, a hatalom, a nemzet és a társadalmi rend azonban többségüknek kevésbé számít.
SÉRÜL AZ EMBERI MÉLTÓSÁG?
A legtöbb diák szerint az a legfontosabb elvárás iskolájával szemben, hogy emberi méltóságuk ne sérüljön. Hasonlóan rossz a vallási és a politikai szabadságjogok érvényesülése a felsőoktatási intézményekben: a válaszadók mindössze 30 százaléka mondta azt, hogy nem éri sérelem a diákokat politikai nézeteik, és csak 40 százalékuk szerint nem szenvednek hátrányt vallási beállítottságuk miatt. A diákok közel háromnegyede úgy vélte, hogy a felsőoktatási intézményekben érezhető a nemi megkülönböztetés is.
Sok diák kifogásolta, hogy nem kezelik felnőttként az iskolában. Mindössze kevesebb, mint negyedük mondta azt, hogy méltányos bánásmódban részesülnek a felsőoktatásban tanulók.
SZEXUÁLIS ZAKLATÁS, ZSAROLÁS
A válaszadók harmada (29 százaléka) szerint az iskola megpróbálja befolyásolni világnézetüket. Minden tizedik diák arra panaszkodott, hogy a felsőoktatásban korlátozták politikai nézeteinek kifejtését. Több mint 10 százalékuk mondta azt, hogy testi fenyítést alkalmaztak ellene. Mindöszsze a megkérdezettek 45 százaléka mondta azt, hogy az iskolában nem éri szexuális zaklatás a diákokat, 2 százalékuk pedig állította: előfordult már, hogy szexuálisan zaklatták. A válaszolók mindössze 17 százaléka vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézményekben elfogadják a szexuális másságot.
A diákok közel fele (45 százaléka) azt mondta, hogy korlátozzák tanulói jogait az iskolában, például szünetben nem engedték ki. A válaszadók 22 százaléka állította, előfordult, hogy a felsőoktatásban megfosztották a neki járó juttatástól. Hat százalékuk pedig arról számolt be, hogy megzsarolták.
A felsőoktatásban tanuló diákok szerint azonban nem sokkal jobb a helyzet a kortárs közösségekben és otthon sem. A diákok harmada vélte úgy, hogy kortársai megpróbálták befolyásolni világnézetüket. A megkérdezettek közül minden negyedik arról számolt be, hogy otthon megsértik emberi jogait, például azzal, hogy felbontják leveleit. Csaknem minden ötödik fiatal ellen testi erőszakot alkalmaztak szülei. A diákok tizedét pedig akaratuk ellenére próbáltak szülei befolyásolni különböző kérdésekben, illetve nem hagyták tanulni otthon.
ALACSONY A SZĺNVONAL?
A diákok nagy többsége szerint a felsőoktatás nem teremt lehetőséget a karrierépítésre: mindössze a diákok 16 százaléka szerint teljesül ez az elvárás. A diákok nagy része panaszkodott a felsőoktatás színvonalára is: több mint 89 százalékuk szerint a szemináriumok, vizsgák nem felelnek meg az elvárásoknak.
KOCSMA, KÖNYVTÁR, FÉNYMÁSOLÓ
Sokan használják kapcsolatteremtésre a fénymásolószobát, a számítógéptermet vagy a könyvtárat. Érdekes, hogy a büfét mindössze a válaszadók 15 százaléka tartotta kifejezetten a közösségi életre alkalmas helynek, igaz, a tanulók 75 százaléka gyakran megfordul itt. A nyilvánosság legfontosabb terepét a vitafórumok mellett a kocsmák jelentik.
FELESLEGES A BIFLÁZÁS
A vidéki főiskolások elmondásuk szerint leggyakrabban olyan problémákkal szembesülnek a felsőoktatásban, mint az elidegenedés, a tanárok komolytalansága vagy az arcra osztályozás. Kiemelt problémák érzik a diákok lekezelését és a kevés szabadidőt is.
A roma diákok szerint a legnagyobb problémát a vidék és a város különbsége, a lakáshoz jutás nehézségei, az ösztöndíj egyenlőtlen elosztása jelenti. Sok roma diák panaszkodott arra is, hogy nincs megfelelő befolyása az előadók oktatási színvonalára, de többen hiányolták a diákok jogi képviseletét is.
A fővárosi egyetemisták arra is panaszkodtak, hogy sok felesleges információt kell megtanulni, hogy a tanárok arcra osztályoznak, megkülönböztetik a nemeket. Sokan érzik problémának a diszkriminációt, az elszürkülést és a rivalizálást is. A kevés pénz, a drága albérlet, a kevés kollégium, a barátságok hiánya jelent gondot. Sokan panaszkodnak a rossz családi kapcsolatokra, szintén sokan érzik úgy, hogy hiányzik belőlük a magabiztosság. De sokan sérelmezik az oktatási információk hiányát és a kiszámíthatatlan osztályozást.
MI A LEGFONTOSABB?
Fontos a boldogság, de nem kell érdekes élet. A felmérés szerint a felsőoktatásban tanulók számára az életben a szerelem és a boldogság a legfontosabb.
Kevésbé tartják fontosnak az érdekes és változatos életet, illetve a kreativitást. Az egyetemisták és főiskolások számára a legkevésbé pedig a vallásos hit, a hatalom, a nemzet és a társadalmi rend fontos. (o, he)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.