Kincseshajót találtak a Dunában

Tóth J. Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa elmondta, hogy néhány hónapja 25-30 önkéntes búvár látott hozzá a Dunakanyar mindkét partja mentén a mederfenéken felkutatni az iszapban pihenő történelmi relikviákat. A munkálatok induló költségeit tízezer dollár adománnyal az amerikai Hungaria Nostra Foundation civil szervezet fedezte. Ebből az összegből speciális gumicsónakot vásároltak és egy olyan szonárt, amellyel a víz alatt pásztázva monitoron lehet követni, mit rejt a part menti mély - tette hozzá.
A kutatáshoz a támpontot a történelmi dokumentumok adták, amely szerint a mohácsi vész után a Csele-patakba fúlt II. Lajos király fiatal özvegye, Mária királyné aranyakkal, ékszerekkel megrakott hajókon Bécs felé vette az irányt. Ám Esztergom közelében haramiák támadtak a flottára, a hajók - valószínűleg dereglyék - egy része az öldöklés közepette elsüllyedt. Közülük a hullámsírból azóta egy sem került elő, pedig felbecsülhetetlen értékek nyugodhatnak itt. A mohácsi vészt követően a királyné udvartartása és a tehetősebb budai polgárok is a török elől menekülőre fogták, s a krónikák szerint legalább 60 hajó igyekezett a Dunán Bécset elérni. Elképzelhető az is, hogy ezek valamelyike került a modern műszerek jóvoltából a régészek látókörébe - utalt rá a szakember.
A most megtalált 15 méter hosszú hajótest két és fél méterrel a vízfelszín alatt vészelte át az elmúlt évszázadokat, félig sóderbe, félig iszapba ágyazódva. Kiemelése és tartalmának lajstromba vétele összehangolt szakmai munkát igényel búvárok, régészek, restaurátorok közreműködésével hajtható végre a feladat. Ehhez pedig legalább ötmillió forint előteremtése szükséges. A tudományos szempontból is felbecsülhetetlen értékű kincsek - akár Mária királyné ékszeres ládája is közöttük lehet - az esztergomi, illetve a szobi múzeumban közszemlére téve lendületbe hozhatják a Dunakanyar idegenforgalmát, így a térség kései utódai számára is kincset érhetnek
Ezért is, amíg a leendő szponzorok  jóvoltából  újra indulhat a kutatás, a víz alatti régészeti lelet helyét állandó figyelőszolgálat tartja szemmel, nehogy illetéktelenek a közelébe férkőzzenek. A kincs egyébként az államé, bűncselekmény lenne eltulajdonítása - hívta fel a figyelmet Tóth J. Attila. (MTI)