Kedves Gyerekek!

Hát még én milyen büszke vagyok a nevemre! Biztosan észrevettétek már a múltkor is, hogy Eszter személyében névrokonom akadt. Rokonaim eddig is voltak, hisz Ti mind, kik támogattok, szerettek, leveleztek velem lelki rokonaim vagytok, ami feltétele az igazi barátságnak. S már régi helyemen is kérdezgették a gyerekek, miféle név az én nevem, nem győztem magyarázni, s most, Eszter kisegített - mindent tudtok. S ha csintalanságon nem töröm is állandóan a fejemet, azért azt el kell ismernem, huncut vagyok én is, akár a kishúgom, Huncutka, no de vele együtt igyekszem pajkos furfangosságomat barátaim javára használni. Mindent megteszek például annak érdekében, hogy megszeressetek, hogy megszeressétek az olvasást, hogy írjatok nekem, hogy aztán odaadhassam azokat a szép könyveket, melyeket kissé ravaszul bár, fifikával a hazai könyvkiadóktól Tinéktek szerzek. Most is kaptam újakat, az AB-ART igazgatója lepett meg egy nagy csomaggal. Ebből jut Eszternek is alapos névmagyarázatáért, meg a rejtvényfejtők szerencsésebbjeinek, s jut még sokáig, azoknak, akik tesznek valamit, akik kitartanak mellettem, s akikért lettem én is