Kánikulahűsítő

Egyetlen levél sem rezzen, 25-30 Celsius-fok árnyékban. Nézzük, hogyan vészelhetők át a nyomasztóan fülledt napok, s mire kell ügyelniük az időseknek és a keringési zavarokkal küszködőknek.

A legtöbb ember szó szerint kikészül, ha nyáron beköszönt az igazi kánikula. Elsősorban az időseknél, valamint a szív- és keringési betegségekben szenvedőknél okozhat egészségügyi problémákat az átlagon felüli hőség.

Azok a szabályozómechanizmusok, melyek segítségével a szervezet a túlzott felmelegedés ellen védekezik, idősebb korban nem működnek ugyanolyan hatékonyan. Ráadásul az idősebb emberek gyakran túl keveset isznak. Nagy hőség idején a bőr véredényei kitágulnak, hogy a szervezet ily módon adhasson le hőt. Ugyanakkor a test belsejében a keringési rendszernek kevesebb vér áll rendelkezésére, és egyre nehezebb lesz a szükséges vérnyomást fenntartani. Éppen ezért a nyári forróság az alacsony vérnyomásúak vagy a gyenge vénákkal rendelkezők számára is gyakran keringési rendellenességeket okoz.

Tíz tipp

1. Öltözködjünk lezseren, ruhánk anyaga legyen jól szellőző. A szűken ránk feszülő nadrág, blúz vagy szoknya alatt felgyülemlik a meleg. Hordjunk inkább lengébb, természetes alapanyagokból, például pamutból vagy selyemből készült ruhákat.

2. Ne engedjük be a forróságot. Reggel hét körül a világ még rendben van körülöttünk. A déli országokban élők is így vélekednek, tegyünk hát úgy, mint ők. Zárjuk be az ablaktáblákat, vagy húzzuk le a rolót, még mielőtt a napsugarak az üvegen keresztül felforrósítanák a lakást.

3. Csak korán reggel és éjszaka szellőztessünk. Ha szellőztetés közben nem akarjuk, hogy a hőség elárassza a házat, az ablakokat és az erkélyajtókat csak a hűvös reggeli vagy esti órákban nyissuk ki. Legjobb, ha ekkor mindjárt huzatot csinálunk.

4. Mesterséges szél. Egy ventilátor nemcsak a hőmérsékletet csökkenti a szobában, mint egy légkondicionáló berendezés, hanem a levegő mozgásáról is gondoskodik. Ez lehűti a bőrt, így a szervezet jobban le tudja adni a hőt.

5. Csuklónkat és lábunkat gyakrabban merítsük hideg vízbe. Főleg a csuklón és a lábfejen keresztül hitegethetjük szervezetünket azzal, hogy nincs is olyan elviselhetetlen forróság. A hidegérzet miatt a szervezet szűkíti a vérereket, ezért a vérkeringés fokozódik, és nem érezzük magunkat felforrósodottnak.

6. Könnyen emészthető ételeket fogyasszunk. A zsíros ételek tovább időznek a gyomorban, és még nagyobb terhet rónak a keringési rendszerre. Utóbbinak pedig amúgy is nehéz munkát kell végeznie a tikkasztó napokon. Könnyen emészthető a zöldség, a gyümölcs, a saláták.

7. Sokat igyunk. Aki erősen izzad, sokat kell innia. A szervezet, miközben hűti magát, verejtéket termel, mi által rengeteg folyadékot veszít. Ezt a veszteséget pótolni kell. Tehát: inni, inni, inni. Forró napokon akár 3-4 litert is.

8. Az ásványi anyagok pótlása elengedhetetlen. A sok izzadás során nemcsak folyadékot veszít a szervezet, hanem fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket is. Egyliternyi verejtékkel három grammot, elsősorban nátriumot, káliumot, magnéziumot, cinket és vasat. Figyelnünk kell arra, hogy ezt a veszteséget ellensúlyozzuk. Ideális szomjoltó az almaital, amely almalé és ásványvíz 1:2 arányú keveréke.

9. Kerüljük az alkoholfogyasztást. A kánikula idején elfogyasztott alkohol három okból is kedvezőtlen. Minél melegebb van, annál könnyebben a fejünkbe száll. Arra ösztönzi a szervezetet, hogy a bőr vérereit, melyek a hőség miatt már amúgy is elég tágak, még jobban kitágítsa, ezáltal a keringési rendszert megterheli. Ezenkívül előidézi, hogy a veséken keresztül még több víz kerüljön kiválasztásra.

10. Ne erőltessük meg magunkat. A könnyű mozgás segít abban, hogy a szervezet a kánikula időszakaihoz gyorsabban alkalmazkodjon. Az alaposan megizzasztó munkát és sporttevékenységet helyezzük át a hűvösebb reggeli vagy esti órákra. Aki megteheti, a legmelegebb órákban tartson egy kis sziesztát.

Mikor mennyit igyunk?

A különböző ajánlások szerint naponta legalább két-három liter folyadékot kellene fogyasztanunk, különösen nyáron. A vízen kívül sokféle lehetőség kínálkozik, minden napszaknak megvan a maga itala.

Reggeli: 0,3 liter orosztea és narancslé: a tea kiegyensúlyozott koffeintartalma hosszabb ideig éberen tart, mint a kávé. A teát forrázás után 2-3 percnél tovább ne hagyjuk a kancsóban. Délelőtt igyunk még egy-két pohár narancslevet, amelyben C-vitamin és béta-karotin található, így gyulladáscsökkentő hatású.

Tízórai: 0,3 liter író. Magas lecitintartalma fokozza agyunk teljesítőképességét. Stresszes időszakban több lecitint igényel az agyunk.

Aperitif: 0,2 liter paradicsomlé. Ebéd előtt fél órával igyunk meg egy kissé megsózott paradicsomlevet, tehetünk bele pár csepp tabascót is. Serkenti az anyagcserét és az étvágyat. Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, béta-karotinja és karotinoidtartalma a szervezet ellenálló képességét erősíti, és véd a környezet káros hatásaival szemben, rákmegelőző hatású.

Ebéd: fogyasszunk el 0,3 liter ásványvizet. Az ebéd mellé legideálisabb folyadék az ásványvíz. Frissít és semleges ízű. Az ásványvíz életfontosságú ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. A szénsav javítja az emésztést, aktivizálja az idegrendszert.

Uzsonna: almalé és ásványvíz. Igyunk meg belőle 0,3 litert. Pótolja a napközben elveszített nyomelemeket és ásványi anyagokat, frissít. Ne igyuk jéghidegen, szobahőmérsékleten fogyasszuk kortyolgatva.

Vacsora: igyunk meg 0,3 liter zöld teát. Összetevői révén késlelteti az öregedés folyamatát, és véd a környezet káros hatásaitól, az UV-sugárzástól, csökkenti a rák veszélyét. Alvás közben regenerálja a szervezetet. Akik alvászavarral küzdenek, azoknak inkább citromfű- és orbáncfűteát ajánlunk, ez utóbbiról a Családi Kör múlt heti számában olvashattak Recepttéka című rovatunkban, melyben hamarosan az előbbiről is esik szó.