Kajmánt is árultak a moszkvai madárpiacon

A moszkvai madárpiacon nem csak szárnyasokat árulnakA szerző felvételeA vicc talán nem a legjobb, annál találóbban jellemzi azonban a Ptyicsij rinok viszonyait. A 30-as években alapított Ptyicska – ahogy az orosz köznyelv becézi az állatpiacot – mindennek ellenére igen népszerű helynek számított: hétvégenként évszaktól függetlenül ezrek tolongtak a Taganka tér szomszédságában, hogy állatot vegyenek-adjanak. A piac még az útikönyvekbe is bekerült, és nem túlzás azt állítani, hogy egyfajta második állatkertként szolgált. Különösen a 90-es években, amikor a kliensek között megjelentek az egzotikus fenevadakra „éhes” újgazdagok, az úgynevezett új oroszok. Megfelelő szabályozás hiányában a Ptyicsij rinokon a csimpánzok, lemurok, trópusi madarak, sőt kajmánok éppúgy megvásárolhatók voltak, mint a tengeri malacok és az aranyhalak.

A régi Ptyicskát azonban már hiába is keresnénk: Jurij Luzskov főpolgármester 2001 végén a higiénés viszonyokra és a minősíthetetlen közállapotokra való tekintettel bezáratta a piacot, amely csak jó néhány hónap múlva nyithatott újra a város határában, a moszkvai M0-s, az MKAD mellett.

– A régi Ptyicsij rinokra sokan nosztalgiával gondolnak vissza. Ez ugyanis nemcsak piac, hanem a gyerekek számára látványosság, a felnőtteknek pedig találkozóhely is volt – vélekedik Szergej Kovalcsuk, a moszkvai főépítész tanácsadója. Az óriási kiterjedésű Szadovod dísznövénypiac hátsó traktusában új otthonra lelt Ptyicsij ugyan vitathatatlanul tisztább és tágasabb, mint a gyakran sárban tocsogó elődje volt, a régi problémák egy része azonban megmaradt. – Nem vagyok biztos abban, hogy a költözés után immár minden rendben van – teszi hozzá Kovalcsuk.

Elméletileg persze nem lehet gond. Valamennyi eladásra szánt állatnak először állatorvosi vizsgálaton kell átesnie. – Az állatoknak egészségeseknek kell lenniük. Ez nagyon fontos, mivel korábban számos olyan eset volt, hogy az Ptyicskán vásárolt kedvencek rövid idő alatt elpusztultak – magyarázza Vlagyimir Szinyicin, a piac igazgatóhelyettese, miközben a zöldre festett, nyitott bokszok között sétálgatunk.

– A stressz komoly probléma a madarak esetében is – ismeri el egyik papagájokat áruló idősebb férfi. A nevét ugyan nem árulja el, de biztosít arról, hogy ő kizárólag Moszkvában tenyészetett állatokkal foglalkozik, jóllehet ezek beszerzése drágább, mint a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból, vagy az Oroszország déli részéről származó „árué”’. – Üzbegisztánban, vagy Tádzsikisztánban a melegebb éghajlat miatt könnyebb a madarak felnevelése, a szállítás és a hosszú út azonban nagyon legyengíti az állatokat – állítja.

A régi Ptyicsij hírhedt volt arról, hogy számos védett, egzotikus állatfajtát is árultak ott. Az illegális állatkereskedelem ugyanis jól jövedelmező üzletág: az orosz vámstatisztikák a harmadik helyre sorolják, rögtön a kábítószer- és fegyvercsempészet után. Szinyicin szerint a helyzet sokat javult az elmúlt időszakban. – A környezetvédelmi felügyelet szinte naponta ellenőrzi, hogy az itt árult állatok rendelkeznek-e a megfelelő dokumentumokkal – mondja. A piac ellenőrzéséhez időnként csatlakoznak a moszkvai önkormányzat illetékes főosztályának munkatársai is. A Moszkompriroda a közelmúltban hat-nyolc helyszíni vizsgálatot is tartott a Ptyicsijen és több a vadállat-kereskedelemmel kapcsolatos szabálysértésre bukkant.

– Oroszlánt, vagy tigrist ugyan nem állítanak ki a Ptyicskán, valójában azonban minden állat megrendelhető, még egy elefánt is. Volt már arra példa, hogy a csempészek charterjáratot, vagy vasúti vagont béreltek a szállításhoz – állítja Mihail Koselev, a moszkvai állatkert főállatorvosa. Szerinte leginkább a papagáj és hüllőárusok között lehet megtalálni az egzotikus vadakat kínáló kereskedőket.

Alekszandr Sesztakov, a World Wildlife Fund oroszországi képviselője szerint nem különösebben nehéz megállapítani, hogy egy állatot legálisan, vagy illegálisan árulnak a piacon. A bizonyítás azonban már keményebb dió. – Ha egy vadon élő állatot lát a Ptyicsijen, először is azt kell megnézni, hogy szerepel-e a Vörös Könyvben vagy sem, illetve, hogy engedélyhez van-e kötve a vadászata és a befogása. Ez teljesen független attól, hogy rendelkezik-e az eladó érvényes állatorvosi igazolással és más dokumentumokkal – mondja. Az úgynevezett Vörös Könyv a veszélyeztetett állatfajok listája. Az oroszországi Vörös Könyvben megtalálható az amuri tigris, a jegesmedve, különböző leopárdok, néhány ritka madár- és halfaj, vagy éppen a hiúz neve is. Ezeket az állatokat kizárólag a természeti erőforrások minisztériumának engedélyével lehet vadászni, vagy befogni. Ilyen engedélyt azonban üzleti célokból jóformán soha sem adnak ki. – Ha egy a Vörös Könyvben szereplő állattal a Ptyicskán találkozol, akkor majdnem – bár nem 100 százalékig – bizonyos lehetsz benne, hogy illegális kereskedelemről van szó – hangsúlyozza Sesztakov. A nekem felkínált úgynevezett hosszú füles bagoly ugyan nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján, árusítása mégis törvényellenes, mivel befogása minisztériumi engedélyhez kötött. Az orosz Vörös Könyvben felsorolt fajokon kívül tilos minden olyan állat árusítása is, amely szerepel a veszélyeztetett fajok, vad fauna és flóra nemzetközi kereskedelméről szóló konvencióban (CITES). A dokumentumot aláíró államok – köztük Oroszország is – vállalták, hogy szigorúan korlátozzák a listán szereplő állatok és növények exportját és importját. Bárkinek, aki a CITES-listán szereplő állatot árul, fel kell tudnia mutatni az eredeti CITES-tanúsítványt, amely bizonyítja, hogy a kérdéses egyed legálisan lett kiszállítva a származási országából. Ezen felül rendelkeznie kell a természeti erőforrások minisztériuma által kibocsátott behozatali engedéllyel is.

Szinyicin igazgatóhelyettes cáfolja, hogy a Ptyicskán majmokat is árulnának, azt azonban ő is elismeri, hogy a környezetvédelmi ellenőrök megkülönböztetett figyelmet szentelnek a papagájstandoknak. – A papagájokat ugyanis gyakran csempészik. Különösen igaz ez a nagyobb testű fajokra és a kakadukra – teszi hozzá. Bár a kakaduk szintén szerepelnek a CITES-listán, a Ptyicsijen ezen a forró szombat délutánon több példányt is kínáltak 15 ezer rubel (20 ezer korona) körüli áron. Egy közeli standon egy színes papagáj ül a kalitkában, rajta a felirat: „Ausztráliából”. Sesztakov szerint, ha a felirat igaz, akkor az állat minden bizonnyal csempészett, hiszen az ausztrál törvények nem teszik lehetővé a madarak kivitelét. Az illegális kereskedelem bizonyítása azonban nehézkés, az eladók sok esetben fel tudnak mutatni valamilyen engedélyt. Ezek az engedélyek jórészt persze hamisak, de a Ptyicskán ez is megteszi. Hogy a viccbeli példánál maradjunk, az a medve papíron biztos, hogy törzskönyvezett hörcsög volt.

Moszkva, 2003. augusztus