Ma az ember az egyetlen az élővilágban, melyre jellemző a serdülőkor, de hogy miért, arra nem ismerjük a válasz. Mikor fejlődhetett ki ez a fázis? Hogyan kapcsolódik testünk változásaihoz és életmódunkhoz?
Lassabban érünk
Az emberi faj egyedeinek felnövekedése kétszer annyi ideig tart, mint legközelebbi rokonainké, az emberszabású majmoké. Növekedési ütemünk drámaian lelassul a születésünket követő harmadik év után, nagyjából 11-12 éves korunkig csak évi 1 cm-t nő a testmagasságunk. Aztán hirtelen megugrik a növekedés, akár az évi 12 cm-t is elérheti. A következő 3 év során testméreteink 15 százalékkal is növekednek. A másodlagos nemi jellegek és a magatartási problémák kifejlődése, a testméret hirtelen és gyors növekedése egy nagyon lassú növekedési szakasz után kizárólag az emberre jellemző.
De miért?
Mostanáig úgy vélték, a fizikai növekedés azért késlekedik, mert agyunknak meg kell nőnie, és meg kell ktanulnunk az összes, csak az emberre jellemző viselkedési formát. Emlősökön végzett vizsgálatok szerint szoros összefüggés van az agyméret és a fejlődési ütem között; minél nagyobb az állat agya, annál később éri el a felnőttkort. Ha ez az elmélet igaz, az első hominida, az Australopithecus majom méretű agyával gyorsan fel kellett, hogy nőjön, serdülőkori fázis nélkül. A Neander-völgyiek idején, mintegy 200 ezer éve az agytérfogat hirtelen megnőtt. Ha tehát a nagyagy kifejlődése összefügg a serdülőkori növekedéssel, a serdülőkori fázis kialakulásának ez lehet az oka. A fosszíliák egy része azonban egészen mást mutat. Sajnos elég kevés gyermekcsont-maradvány került elő az emberi fejlődés korai szakaszaiból, de akadnak olyanok, amelyekből következtetni lehet elődeinkre. Itt van pl. a „turkanai fiú”, egy homo erectus csaknem teljes csontváza (1,6 millió éves), melyet 1984-ben Kenyában találtak. A csontozatból elég nehéz meghatározni, hány éves volt valaki halálakor. Ez a lelet 13 évesnek látszik, hiszen kb. akkora volt, mint egy mai 15 éves. Ha viszont összevetették egy csimpánz növekedési mintázatával, csak 7-8 éves lehetett. Holly Smith michigani antropológus szerint ez azt jelzi, hogy növekedése még primitív volt, nem lehetett serdülőkori fázis.
Több kutató úgy véli, a Neander-völgyieknél korai volt az elhalálozás a zord körülmények miatt, s ez ösztönözte őket gyorsabb növekedésre, mint közvetlen elődeiket. Talán már 15 éves korukban termékennyé váltak. Feltételezhető, hogy a későbbi életkorban bekövetkező gyors növekedés azáltal vált lehetővé, hogy kitolódott az emberek élettartama. Valószínű, hogy mind a Neander-völgyieknek, mind a homo erectus egyedeinek gyorsan el kellett érniük a felnőttkort, és csak a modern embernél jelent meg a serdülőkori fázis. (tv, o)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.