Hová tűnt a neandervölgyi?

A Homo neanderthalensis maradványait először 1856-ban fedezték fel Németországban, s ma már ismert, hogy genomja (a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információja) 99,5 százalékban azonos a modern emberével. Hamarosan arra is fény derülhet, hogy kereszteződött-e a Homo neanderthalensis a Homo sapiensszel - olvasható a Live Science (http://livescience.com).
    Robusztus csontvázuk volt, s hozzánk képest rövid végtagokkal rendelkeztek, inkább birkózóra hasonlítottak, míg a Homo sapiens hosszútávfutóra hajaz.
    Feltehetően kevésbé brutálisak lehettek, mint szokás őket ábrázolni, s távolról sem voltak ostobák: agytérfogatuk legalább akkora volt, mint a modern emberé. Használták a tüzet, ügyes szerszámkészítők voltak, társadalmilag összetett csoportokban éltek, s megadták a végtisztességet halottaiknak. Egy súlyosan fogyatékos neandervölgyi férfi csontvázának felfedezése arról tanúskodik, hogy gondoskodtak a betegekről és elesettekről.
    "Sokkal közelebbi rokonsággal álltak velünk, mint bármilyen jelenkori főemlős" - hangsúlyozta Katarina  Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa, aki a neandervölgyi ember kihalásának rejtélyét próbálja kibogozni.
    A neandervölgyi ember körülbelül harmincezer évvel ezelőtt tűnt el, de lehet, hogy kisebb csoportjaik egészen 24 ezer évvel ezelőttig fennmaradtak. A tudósok már hosszú ideje gondolkodnak azon, hogy mi lehetett kihalásuk legfőbb oka. Sokan a modern embert okolják.
    "Közvetetten, a forrásokért folyó versenyben szorítottuk ki, vagy közvetlenül, konfliktusokban irtottuk ki a neandervölgyi embert" - vélekedik Ian Tattersall, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.
    Milford Wolpoff, a Michigani Egyetem paleontropológusa szerint a Homo sapiens nem annyira irtotta a neandervölgyi rokonságot, mint beolvasztotta.
    "Lehet, hogy betegségek végeztek velük vagy hódítók, ám előfordulhat, hogy fontos géneket hagytak hátra genomunkban" - vélekedik Milford Wolpoff.
    Tim Weaver, a Kaliforniai Egyetem paleoantropológusa szerint is a beolvadás lehet a magyarázat: a Homo sapiens nagyobb csoportokban élt, mint a neandervölgyi ember. Végső soron árnyalatnyi a különbség, hogy kereszteződéssel, vagy anélkül, de a modern ember kiszorította a neandervölgyi embert.
    Clive Finlayson, a spanyolországi Gibraltári Múzeum evolúciós biológusa szerint előfordulhat, hogy a modern embernek semmi köze sem volt a neandervölgyiek eltűnéséhez. A Homo neanderthalensis az egyre hidegebbre váltó éghajlatnak esett áldozatul: környezetük túl gyorsan változott, amelyhez nem tudtak alkalmazkodni.
    "Rengeteg forgatókönyvet vázoltak fel a tudósok a békés kapcsolatoktól a véres incidensekig, a kannibalizmusig. Azt hiszem, minden előfordulhatott. Feltehetően, a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis kereszteződött, és voltak időnként véres konfliktusaik is. Vélhetően sok helyen a neandervölgyi ember már a modern ember megérkezte előtt kihalt. Ám nem szükségszerű, hogy eltűnésükhöz bármely forgatókönyv megvalósuljon, elég volt annyi, hogy a modern ember több utódnak adjon életet, mint a neandervölgyi ember" - magyarázta Katarina Harvati.