Hajsza a világhálón

Az Egyesült Államok is csatlakozik az Európa Tanács budapesti konvenciójához

A 43 európai tagállamot tömörítő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) égisze alatt kidolgozott dokumentum érdekessége az, hogy – jól érzékeltetve a nemzetállami határokat nem ismerő számítógépes bűnözés globális veszélyeit – messze túllép az öreg kontinensen. A konvencióhoz az USA, Kanada, Japán és a tervek szerint hamarosan Dél-Afrika is csatlakozik. A konvenció már jövőre életbe léphet: ehhez öt aláíró állam, köztük legalább három ET-tag törvényhozási ratifikálása szükséges. Megfigyelők szerint az egyezménynek különleges aktualitást adó szeptember 11-i terrorcselekmények nyomán ez nem várat majd sokat magára.

Mint dr. Csonka Péter, az ET vezető jogtanácsosa és a budapesti konvenciót kidolgozó szakértői csoport titkára elmondta: a bűnüldöző hatóságok számára az egyezményben szereplő 24 órás jogsegélyszolgálat nemcsak a „klasszikus számítógépes bűncselekmények” (gyermekpornográfia, kalózkodás, on-line csalás, stb.), hanem minden olyan bűncselekmény felderítésére együttműködési lehetőséget nyújt, amelyhez komputert használtak fel, s a bizonyíték elektronikus formában fordul elő. Vagyis az igazságügyi-rendőri szervek hatékony eszközhöz jutnak a bűnözői és terroristacsoportok közötti számítógépes-világhálós kommunikáció felderítésére, a megfelelő feltételek és a jogi garanciák betartása mellett a forgalom, a levelezés on-line figyelésére, az adatok lefoglalására, adott esetben megsemmisítésre. A bűn és a terrorizmus elleni harc azonban nem jelent korlátlan felhatalmazást. – Szó sincs arról, hogy a hatóságok kedvük szerint figyelhetik, „felbonthatják” bárki elektronikus levelezését – hangoztatta dr. Csonka.

A budapesti konvenció két esetben azonban felhatalmazást ad az információkhoz való hozzáférésre jogsegély nélkül is. Az egyik a nyilvános weboldalak vizsgálata. A másik kivétel, amikor jogi vagy magánszemélyek engedélyt adnak a rendőrségnek a külföldön „raktározott” saját adataik megvizsgálásához – az adatokat a területén „tároló” ország hozzájárulása nélkül. Gyakori eset, hogy bűnözők egy európai nagyvállalat akár több országra is kiterjedő komputerhálózatát felhasználva indítanak támadást egy másik kontinensen lévő célpont ellen. A rendőrséggel való együttműködés érdeke az ügybe belekeveredett cégek számára, hiszen így fény derülhet az esetleges belső cinkostársak személyére. Több kisebb, adóparadicsomnak tartott ország azonban aggodalmának adott hangot az „önkéntes együttműködés” kapcsán. Kifogásaikat azon félelmükre alapozták, hogy a rendőrök fenyegetéssel és más nyomásgyakorlással igyekeznek majd banki bizalmas adatokhoz hozzáférni. A konvenció szerint az önkéntességnek teljesnek és jogosnak kell lennie, de – mint szakértők elismerik – nem lehet teljesen kizárni az esetleges próbálkozásokat.

A budapesti konvencióból kimarad a világhálón terjesztett rasszista, idegengyűlölő propaganda elleni fellépés. Ennek oka, hogy az Egyesült Államokban és az Európa Tanács tagállamaiban teljesen eltérő módon ítélik meg az úgynevezett gyűlöletbeszédet. Míg az amerikai bíróságok az uszító tartalmú internetes oldalakat a szólásszabadság kategóriájába sorolják, s – az USA alaptörvényének első kiegészítő jegyzőkönyve értelmében – alkotmányos védelmet biztosítanak, addig a legtöbb európai államban – például Németországban, Franciaországban – a szélsőjobboldali, rasszista propaganda bűncselekménynek számít. Az ügy bonyolultságát jól érzékelteti a Yahoo esete. A párizsi büntetőbíróság arra kötelezte az amerikai székhelyű internetszolgáltatót: szűrőrendszer felállításával akadályozza meg, hogy francia címeken bejegyzett internethasználók hozzáférjenek a Yahoo-n át elérhető újnáci oldalakhoz. A döntést a Yahoo megtámadta Kaliforniában: az ottani bíróság szerint Franciaországnak szuverén joga annak eldöntése, hogy területén milyen tartalmú beszédet enged meg, ugyanakkor az Egyesült Államokban nem lehet végrehajtani olyan külföldi ítéletet, amely sérti az amerikai alkotmány rendelkezéseit.

Az európai államok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyűlöletbeszéd elleni fellépés is bekerüljön valamilyen formában a budapesti konvencióba: a szakértőknek jövő júliusig kell elkészíteniük azt a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely a webbűncselekmények közé sorolja a szélsőjobboldali, újnáci tartalmú internetes megnyilvánulásokat, propagandát.

Párizs, 2001. november