Gyerekek!

Hát, kezünkben a bizonyítvány. Remélem, valamennyien elégedettek vagytok, hisz az utóbbi hetekben, ahogy megbeszéltük, beleerősítettünk a tanulásba. És ne higgyétek ám, hogy csak a szín jeles bizonyítvánnyal lehet elégedettnek lenni! Nem. Szomorúságra egyedül csak annak van oka, aki hanyagsága, lustasága, felületessége miatt kapott rosszabb jegyet, mint amilyet kaphatott volna, ha képességei szerint mindent megtesz. De szerintem az én barátaim közt ilyen nemigen akad. Örüljetek hát a nyárnak, a szabadságnak, játsszatok sokat, szaladjatok, s esténként, lefekvés előtt tévénézés helyett olvassatok. Kész képek helyett, alakítsátok ki saját fantáziavilágotokat, aztán írjátok meg nekem, mit láttatok. Jövő szombaton nem találkozunk, ünnep lévén nem jelenik meg a lap. De két hét múlva szeretném, ha asztalomat ellepnék a lakhelyetekről készült rajzok, fogalmazások, ha jönnének a szavazatok, a vélemények, az ötletek, mert most már nem lehet ám arra fogni a lumpságot, hogy tanulni kell! És látjátok, micsoda megtiszteltetés ért bennünket: egy igazi élő költőtől kaptunk levelet s verseket! Ez a mi ajándékunk évzáróra, kaphat-e valaki ennél nagyobb jutalmat? Mert ne feledjétek, a szeretet, a tisztelet s a megbecsülés oly értékes ajándék, hogy vásárolni sehol nem lehet.