Gyerekek!

Elérkezett a mi napunk. Azon kívül, hogy az Új Szó olvasóinak minden szombat gyermeknap is, hiszen Kópé barátai lakhelyüktől függetlenül együtt szórakoznak, s az egymástól legtávolabb lakók is együtt vannak lélekben, ez a holnapi, a nemzetközi biztosan sok játékos eseményt tartogat számunkra. Gondoljunk egymásra, ki-ki a lakhelyén, alkossunk egy hatalmas önfeledt gyermekcsaládot, s vigyük magunkkal a boldogságot hétről hétre, egyre több kis pajtást csábítva Kópé baráti körébe. És aki elolvassa májusi postaládám legékesebb darabjait, megérti rögtön, miért olyan jó ehhez a baráti körhöz tartozni. Meg azt is, miért oly szomorú, ha valami csodásnak vége szakad, s mi tehetetlenek vagyunk. Azt azért a félreértések elkerülése végett el kell mondanom, hogy ezt a rovatot az Új Szó főszerkesztő bácsija megmentette, mert amikor elolvasta a Vasárnapban búcsúzómat, azt mondta: „Ne menj el, te, Kópé, hisz várnak a gyerekek! Adok én az Új Szóban egy színes oldalt neked.” ĺgy lehetünk most itt. És ismétlem, aki nem tudja beszerezni kis falujában az újságot, az megrendelheti akár csak a szombati számot – így házhoz megyek –, s még olcsóbban is kapja, mintha vásárolná. A gyermeknap is jó alkalom arra, hogy szüleiteket erre a kiadásra megkérjétek. Arról nem is beszélve, hogy ha lemondotok hetente egy jégkrémről, cukros színes vizekről no meg a kiskutya füléről (tudjuk, mi mindent össze nem tudunk vásárolni), akkor magatok is előfizethetitek magatoknak. ĺrjátok meg, szerintetek nagy áldozat ez a barátságért? Egyáltalán, mit jelent az áldozat szó? Engedjétek szabadon a gondolataitokat, hogy újra ilyen könyvzáporral áraszthassalak el benneteket, mint most ezen a gyermeknapon. Isten éltessen minden gyereket! Földes Friderikának pedig, akinek épp ma van a születésnapja, külön gratulál a gyerekek barátja: