Sokaknak a nyár elképzelhetetlen zenei fesztiválok nélkül. A dániai Roskildébe látogattunk, amely évente nyolcnapos zenei fesztivált szervez. A Koppenhágához közeli város idén százezer fesztiválozót vonzott.
Rockphoto/Polphoto-felvételA rengeteg fesztivál közül Roskilde a nagyságával, hosszú hagyományával és gazdag zenei választékával különbözik a többitől. Európában egyedül az angol Glastonbury fesztivál hasonlítható hozzá. Először 1971-ben rendezték az első fesztivált, akkor két középiskolás, Mogens Sandfaer, Jesper Switzer Moller és menedzserük, Carlom Fischer eltökélte, hogy Koppenhágán kívül is szeretnének jó rockzenét hallani. Két év kudarc és pénzügyi csőd után a Roskilde Alapítvány vette át a fesztivál szervezését. A fesztivál professzionalizálódott és megalapozta jövőjét. Az alapítvány a bevételét jótékonysági célokra fordítja.
Kellemesen meglepődik az ember a szervezésen. A biztonságról a szervezők gondoskodnak, nem a mi tájainkon ismert kopasz, vastag nyakú biztonsági emberek, akik gyakran maguk szítják az agresszivitást. A koncertek közben vizet kaphatunk a narancssárga ruhás szervezőktől. A biztonságra a 2000-ben történt tragédia óta fordítanak különös gondot. Ekkor a Pearl Jam koncerten műszaki problémák miatt a közönség közel került a színpadhoz. Háromnegyed óra elteltével az énekes Eddie Vedder felfüggesztette a koncertet, de még így sem tudta elkerülni a 9 áldozatot és 30 sérültet követelő balesetet. Azóta a két legnagyobb pódiumot (Orange és Arena) korlátokkal osztják részlegekre.
Miután Koppenhágában kiléptünk a repülőből, az égen már gyülekeztek a felhők, s rövidesen zuhogni kezdett az eső, nyakig sárosak lettünk, bár három éve még gyászosabb volt a helyzet, akkor a sár a lábnyomokat is azonnal betakarta.
A főpódiumon elsőként az amerikai The Killers szerepelt. A kellemes hangzású rockegyüttes nem okozott csalódást, de nem nyújtott különösebben jó teljesítményt. Annál többet adott viszont Björk. A pódiumra az Earth Intruders ritmusaival vonult be. Rövid idő után lábát megszabadította a cipőjétől és ez a mind zenéjében, mind ruházatában sokszínű énekesnő úgy ugrált a színpadon, mint egy elf (varázsló tündér). A Declare Independence (deklarálj függetlenséget) dal alatt a Feröer-szigetek és Grönland zászlaját lobogtatták. Ezzel valóságos forradalmi hangulatot teremtett az izlandi énekesnő. Izland 1944-ben szabadult a dán fennhatóság alól. Provokáció, hangulatkeltés volt ez vagy az utolsó két provincia függetlenségi törekvéseinek támogatása?
Nagy csalódást okozott a Red Hot Chili Peppers. Az amerikai rockegyüttes mintha altatni próbálta volna a közönséget. Produkciójuk unalmas és fárasztó volt. Az egyes dalok között eljátszott improvizációk viszont csak egyszerű gyakorlásként hatottak. Hasonlóan elbaltázott koncertet adtak Katovicében is.
Néhány zenekarral a trencséni Pohoda fesztiválon is találkoztunk. A Basement Jaxx mindkét rendezvényen nagyon kellemessé tette az estét. Elsősorban az energetikus vokalisták keltettek jó benyomást, akik mindenkit táncra bírtak a pódium előtt. Nem okozott csalódást a Konono N°1. A csoport kongói zenét játszik a likembé hangszer elektronikus változatán. Az előadásuk összefüggő zenei produkció. Bátran elengedheti magát az ember, transzba ejti őt a kongói csapat. A Fanfare Cioc#rlia, az autentikus cigány rezesbanda, egy lassú, finom kezdés után megmutatta a féktelenül gyors oldalát. A romániai csoport tavaly nyerte el a BBC Radio 3 világzenei díját (World Music Award).
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.