Biztató jelnek tartják a tudósok, hogy 2015 óta a legnagyobb létszámú szaporulatot figyelték meg a veszélyeztetett fajok közé sorolt északi simabálnáknál.
Évek óta a legnagyobb szaporulatot találtálták az északi simabálnáknál
A kutatók három évvel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a veszélyeztetett északi simabálnáknak (Eubalaena glacialis) abban az évben egyáltalán nem volt szaporulatuk, amire az előző három évtizedben nem volt példa.
A legfrissebb felmérés szerint decembertől márciusig Florida és Észak-Karolina partvidéke közelében 17 északi simabálnaborjút láttak úszni. Egyet azonban hamarosan elütött egy hajó, és ezzel kapcsolatban a szakértők rámutattak, hogy a simabálnák populációjában továbbra is nagyon magas a halandósági ráta, egyes félelmek szerint több példány pusztul el, mint ahány születik.
Clay George biológus szerint a jelenleg tapasztalható szaporulatnövekedés reménykeltő, és annak jele lehet, hogy a populáció tovább fog gyarapodni. Véleménye szerint évente mintegy tucatnyi borjú születésére van szükség ahhoz, hogy az állomány létszáma stabilizálódjon és növekedni kezdjen.
Az északi simabálnák telente az Atlanti-óceán melegebb, délkelet-amerikai partvidékéhez vándorolnak, hogy megszüljék utódaikat. A szaporodási időszak alatt a kutatók naponta figyelik ezt a partvidéket, hogy számba vegyék az anyaállatokat és újszülött borjaikat.
A Georgia és Florida partvidéke fölötti légi megfigyelés március végén, a szaporodási időszak befejeztével zárult. Az észak-karolinai partvidéket azonban még április közepéig pásztázzák, hogy az esetleg még fel nem fedezett újszülötteket is észleljék az északabbra vonuló bálnacsapatban.
A simabálnák 2009-ben döntötték meg a szaporodási csúcsot, amikor 39 borjú született. Az idén világra jött 17 borjú létszáma megegyezik a 2015-ös szaporulattal. A kutatók szerint a populáció növekedése annak is tulajdonítható, hogy a környezetvédelmi és állatvédelmi intézkedések révén javultak a simabálnák élőhelyeinek körülményei, több a táplálékuk.
Az állatvédő csoportok azonban továbbra is aggódnak, hogy a simabálnák - főleg emberi tevékenység miatt - nagyobb ütemben pusztulnak, mint ahogy reprodukálódni tudnak.
2017 óta 34 simabálna pusztult el amerikai és kanadai vizeken, elsősorban azért, mert halászhálókba gabalyodtak vagy hajókkal ütköztek. További legalább 49 olyan esetet jegyeztek fel, amikor az állat olyan súlyos sérülést szerzett, amelyet feltehetően nem élhetett túl. Ezek a halálozási adatok felülmúlják a 2017 óta született példányok számát. A kutatók hangsúlyozták, hogy ha lecsökkenne az emberi tevékenység okozta halálozás, akkor megfelelő lenne a simabálnák jelenlegi szaporodási aránya.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.