<p>Továbbra is rejtély marad a 81 éve nyomtalanul eltűnt Roald Amundsen norvég sarkkutató és társainak sorsa, miután eredménytelenül fejeződött be a repülőgépük maradványainak felkutatására indított nagyszabású, két hétig tartó expedíció.</p>
Eredmény nélkül tért vissza az Amundsen nyomát kutató expedíció
Az Amundsent és öt társát szállító hidroplán, a Latham 47 maradványait a norvég haditengerészet legkorszerűbb technikával felszerelt hajóinak segítségével próbálták felkutatni egy 120 négyzetkilométernyi területen, a sarkvidéki Medve-szigettől északnyugatra, ahol 1933-ban egy halász látni vélte a roncsokat.
"Minden lehetséges nyomot követtünk, de semmit sem találtunk. Többé nem indul keresőakció Amundsen repülőgépének felkutatására" - jelentette ki szombaton a Tromsöi Repülőgép-múzeum igazgatója, Kjell Lutnes az NTB norvég hírügynökség jelentése szerint.
Az expedíció új-zélandi vezetője, Rob McCallum csalódottan beszélt arról, hogy vagy tévesek voltak a hajdani halász adatain alapuló helymeghatározások, vagy pedig a halászhajók vonóhálói más helyre vitték a roncsokat.
Az expedíció során a motorra koncentráltak, mert a gép fából készült és ezért a kutatók feltételezték, hogy a géptest nem maradt fenn. - Ha a motor a kutatásra kijelölt övezetben van, korszerű felszerelésünkkel meg fogjuk találni – mondta az indulás előtt Vegard Hatten, a norvég haditengerészet szóvivője.
Az expedíció számára a norvég haditengerészet két őrnaszádot bocsátott rendelkezésre, amelyeket a legkorszerűbb szonártechnikával és mélytengeri kutatásra is képes robotokkal szereltek fel.
Amundsen volt az első felfedező, aki végighaladt az Északnyugati átjárón (1903-1906), majd az angol Robert Scott kapitánnyal folytatott drámai vetélkedés során 1911-ben elsőként jutott el a Déli-sarkra. 1926-ban Amundsen az olasz Umberto Nobile és az amerikai Lincoln Ellsworth társaságában léghajón repült át az Északi-sark fölött.
Két évvel később, 1928. június 18-án a norvég kutató, valamint honfitársa, Leif Dietrichson és velük együtt négy francia eltűnt a Barents-tenger térségében, miközben a Latham 47 típusú gépen megpróbáltak segítséget nyújtani Umberto Nobile számára, aki egy újabb sarki expedícióról visszatérőben társaival egy jégtáblán rekedt.
Amundsen és társai eltűnésének körülményei ismeretlenek, sem a hidroplánra, sem utasaira nem akadtak rá azóta sem. Umberto Nobilét és expedíciójának egy részét viszont később sikerült megmenteni.
Az eltűnt hidroplánnak a múltban eddig csak egy úszóját és egy üzemanyagtartályát találták meg. Az észak-norvégiai Tromsö múzeumában őrzött tartály sérüléseiből arra lehetett következtetni, hogy Amundsen gépe kényszerleszállást hajtott végre a tengeren.
„Valaki egy kést és egy nagy kalapácsot használt a tartályon. Ez annak bizonyítéka, hogy valaki túlélte a leszállást, de az expedíció nem készült fel arra, hogy túléljen a tengeren. Valószínűleg megpróbáltak visszatérni a jégmezőre” – mondta el az NTB norvég hírügynökségnek Kjell Lutnes, a KNM Tyr expedíciójának tagja.
A tragédia feltételezett térségét már 2004-ben is át akarták kutatni, de akkor a rossz időjárás miatt le kellett fújni az expedíciót.
Bár Amundsen repülőgépét nem sikerült megtalálni, a tengerfenékről készült felvételek súlyos környezeti pusztulást tártak fel a Barents-tenger mélyén. "Láttuk, hogyan pusztítják a tengerfenéket a hatalmas vonóhálók. Magukkal hurcolnak minden korallt, amelyek aztán soha többé nem nőnek ki újra. Ez egy igazi ökológiai botrány" - jelentette ki a múzeumigazgató.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.