Október utolsó vasárnapjának hajnalán 3 óráról 2-re tekertük vissza óráink mutatóit. A közel 100 évvel ezelőtt bevezetett módosítás célja az energiaspórolás volt. A világ azóta jelentősen megváltozott, az egykor hasznos váltást pedig egyre többen gondolják feleslegesnek.
Elkezdődött a téli időszámítás, de van még értelme az óraátállításnak?
Az óraátállítás alapgondolata nagyjából 100 évvel ezelőtt, az első világháború idején vetődött fel. Később hosszabb-rövidebb időre újra bevezették, majd nagyjából 50 évvel ezelőtt, az elszállt olajárak miatt általánosították. A váltás célja az volt, hogy energiát takarítsanak meg. Mivel azonban a világ jelentősen megváltozott, felmerül a kérdés, van -e értelme a koncepciónak még 2024-ben is.
Sok az ellentmondás
A legtöbb terület szakértői egyetértenek abban, hogy a váltás negatív következményei felülírják a pozitív hatásait. Az energiatakarékosság területén például arra figyelmeztetnek, hogy a hagyományos égők takarékosra való cseréje miatt a spórolás nagysága elenyésző. Sőt, egyes értelmezések szerint az emberek az óraátállítás miatt az emberek jóval több energiát használnak. Egy 2006-ban az Egyesült Államokban végzett kutatás eredményei azt mutatják, a háztartások az óraátállítás után hosszabb ideig fűtenek, esetleg használják a légkondicionálót, így épp az ellenkező hatást érik el. Azonban nem az energetika az egyetlen szempont, amelyet érdemes megvizsgálni.
Egészségkárosító hatás
Bár továbbra sem kizárt, hogy az óraátállítással némiképp tehermentesítjük az elektromos hálózatot, a szervezetünket sokkal nagyobb sokknak tesszük ki. Ez különösen igaz a nyári időszámításról a télire való váltás esetére. Egyes tanulmányok szerint ilyenkor sokkal nagyobb a szívinfarktus, a stroke, esetleg a migrén kockázata, de több ember megy betegszabadságra is. A hosszabb téli esték növelik a depresszió kockázatát, de a közlekedési balesetek aránya is emelkedhet, mivel egyes személyeknél koncentrációs zavarok léphetnek fel.
Akadnak pozitívumok
Az energiaspórolás területén minimálisra csökkent az előnyök száma, az óraátállításnak mégis akadnak látható és mérhető pozitív hatásai. Ezek közé tartozik például, hogy a hosszú téli esték alkalmával emelkednek az éttermek, valamint a szabadidős tevékenységekért felelős központok bevételei. A nyári időszámításra való váltással pedig több fényt nyerhetünk, ami miatt az embereket több időt töltenek a szabadban, ez pedig kedvező hatással lehet az egészségükre.
A nyári időszámítás a nyerő
Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az óraátállítás negatív következményei túlsúlyban vannak az előnyeihez képest, így mostanra az áll a vizsgálatok középpontjában, hogy melyik időszámítást kellene megtartani. A szakértők többsége a nyári verzió mellett tette le a voksát, mivel az emberek aktivitása kedvezően hat a gazdaságra, sőt, még a bűnözés mértéke is csökkenhet a hosszabb nappalok miatt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.