Csaknem 100 millió éves, tengeri puhatestűt magába záró borostyánkövet találtak

A borostyánkő többnyire erdei élőlényeket őriz meg, nagyon ritka, hogy tengeri állatot ejtett foglyul az ősi gyanta - idézi a tanulmányt a Phys.org.

A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói röntgennel készítettek nagy felbontású, háromdimenziós képeket a kőbe zárt lény csigavonaláról, ami az ősi ammonitesz azonosításához volt fontos. Fiatal egyed lehetett, egy 105-93 millió évvel ezelőtt élt csoporthoz tartozott - állapították meg a tudósok. Egy 99 millió éves, Mianmar északi részéről származó borostyánkő őrizte meg legalább negyven másik állat maradványaival együtt.

Az ammonitesz a Puzosia fajhoz tartozott, jelenléte alátámasztja, hogy az üledék, amelyben a borostyánt találták, a kréta földtörténeti időszak késői albai, korai cenomaniai szakaszához tartozott. A kövület egyike annak a kevés esetnek, amikor borostyánba zárt élőlények alapján határozzák meg a kő korát.

Az ammonitesz héja és a vele együtt a borostyánban talált tengeri csigák háza magyarázatot adhat arra, hogy kerülhettek tengeri élőlények olyan borostyánba, amely szárazföldi állatok maradványait is tartalmazza.

A kagylók üresek, lágy szövet nincs bennük, tehát az élőlények rég elpusztultak, amikor a gyanta magába zárta őket. Az ammonitesz külső héja törött, a kagyló bejárata teli van homokkal, a borostyán még ezen kívül is tartalmaz homokot.

Az lehet a magyarázata a tengeri és szárazföldi élőlények felbukkanására ugyanabban a borostyánban, hogy a homokos vízpart közelében gyantát termelő fák nőttek, a rovarok még akkor ragadtak bele, amikor még a fán volt a gyanta. Ahogy lefelé folyt a fa törzsén, olyan organizmusok is beleragadtak, amelyek a fa lábának közelében éltek, majd a partra érve ragadta magával a kagylókat és más állatok külső vázát a tudósok szerint.