Budapest a legélhetőbb kelet-európai város

Az esztendő győztese Svájc, hiszen nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a negyediket is – ezen Sydneyvel osztozik Genf –, sőt a 215-ös listán a tizedik is svájci, méghozzá Bern. Pozsony a 114.

Budapest: a régió nyertese

A turista első kérdése az, milyen lehet Budapesten élni, és például minden hétvégén a Duna-parton korzózni. A kiküldetésbe családostul költöző üzletemberé viszont az: van-e mosoda, szemétszállítás és nemzetközi iskola. Na és Budapesten rosszabbak-e az éttermek, mint Prágában vagy Párizsban? A William M. Mercer nemzetközi személyzeti tanácsadó cég félévente megjelenő életminőség-felmérése szerint Budapesten jobb az élet, mint Prágában, de kevésbé jó, mint a világ „legnagyobb“ nagyvárosaiban, Londonban, Párizsban és New Yorkban. Igaz, a kutatás egy sajátos nézőpontból elemzi csak a nagyvárosokat: az amerikai üzletemberekéből. A nemzetközi vállalatok személyzeti feladatainak ellátására szakosodott cég jelentéseit azért készíti, hogy az érintettek pontosan felmérhessék kiküldetésben lévő munkatársaik napidíját és költözési kompenzációját. Ezért minden várost aszerint osztályoznak, hogy egy átlagos „nemzetközi“ üzletember otthoni életszínvonalának fenntartása mennyire okoz nehézségeket.

Budapestet – amely a térségben a legtöbb pontot kapta, s a 215 világváros közül 73. lett – New Yorktól 32 helyezés választja el. Fő kelet-európai vetélytársa Prága: alig tisztább és alig olcsóbb a cseh fővárosnál.

Élhető — és nem is drága?

A W. M. Mercer egy másik tanulmánya szerint Budapest a 79. helyezést érte el a világ legdrágább városai között, azaz továbbra is viszonylag olcsó. Olcsóbb, mint Riga, Kuwait, Tajpei és Jakarta.

A felmérés elkészítésre vonatkozó kérdéseinkre Győri Ildikó, a W. M. Mercer magyarországi leányvállalatának humánerőforrás-igazgatója elmondta: összetett osztályozási rendszerben értékelik a városokat, amely például a valutaváltási lehetőségek pontozásánál nem csupán a nemzeti jegybankokat veszi figyelembe, hanem a kereskedelmi bankokat és egyéb szervezeteket is. A szempontok között a politikai, társadalmi, gazdasági és szociokulturális jellemzőkre, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés minőségére, valamint a szórakozási, fogyasztási és lakhatási lehetőségekre vonatkozó kérdések tartoznak.

Budapestről másként látszik

Nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy Budapest más nagyvárosokhoz képest mennyire lakható, milyen az itt élő emberek életminősége – mondta Tosics Iván, a budapesti Városkutatás Kft. igazgatója. Nem mindegy, hogy a vastag pénztárcájú külföldi üzletemberek szemével nézzük, akik megengedhetik maguknak a magánorvosi ellátást, vagy a helyi lakosok életminőségét vesszük alapul.

Vannak területek, amelyek egyformán érintik a szegényeket és a gazdagokat. Szembeötlők például a közlekedésben uralkodó kaotikus állapotok. Már nemcsak a reggeli és a délutáni csúcsidőben, hanem napközben is állandósultak a dugók a belvárosba vezető utakon, amellyel Budapest jó néhány európai nagyvároson is túltesz.

Egész más a helyzet a tömegközlekedéssel. Tosics Iván szerint ez Budapesten kiemelkedően jó, noha mindössze három metrója van a városnak. Budapesti füllel hihetetlenül hangzik, de a járművek átlagsebessége, követési távolsága összehasonlíthatatlanul jobb más nagyvárosokéhoz képest. Hátrány viszont, hogy Budapesten éjjel 11-kor szinte mindenütt megszűnik a nappali tömegközlekedés, a német nagyvárosokban például csak éjjel 1-2 óra körül.

Menekülés az agglomerációba

Hogy mennyire lakható Budapest, arról elég jó képet adnak a statisztikák. Egy nemrég készült felmérés szerint minden évben átlagosan tízezer fővel fogyatkozik lakossága. Egyrészt kevesebb gyermek születik, másrészt sokan a csendes, tiszta levegőjű agglomerációs településeken keresnek új otthont. A rendszerváltás óta 12 százalékkal, mintegy 240 ezer fővel fogyatkozott meg a fővárosi népesség, miközben az agglomerációban 18 százalékkal növekedett a lakosság száma. Az elvándorolt budapestiek, ha előbb nem is, amikor a gyerekek iskolába mennek, szembesülnek az agglomerációs élet hátrányaival. A környező településeken nincs megfelelő oktatás, szórakozás, a kamaszoknak Budapestre kell ingázniuk, ha este diszkóba akarnak menni, onnan viszont már csak reggel jutnak haza. Sokan arra panaszkodnak, hogy nincs gyógyszertár, orvosi rendelő, a boltok kínálata hiányos, rossz az út- és csatornahálózat.

Vizuális környezetszennyezés

Eltér István fővárosi képviselő, a városképvédelmi bizottság tagja szerint az elvándorlásra nem ott kell keresni a válaszokat, ahol eddig sokan gondolták, hiszen a levegő minősége nem rosszabb, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a távfűtés helyett egyénileg, szénnel fűtötték a lakásokat. Az sem biztos, hogy a város zajosabb ma, mint régebben, hiszen csöndesebbek a mai autók, buszok, villamosok. Eltér István vizuális környezetszennyezésnek nevezi mindazt, ami megutáltatja a városlakókkal Budapestet.

– A Március 15. tértől a Mátyás pincéig nincs egy négyzetméternyi aszfaltmentes terület.

– A Duna-parti korzón két sorban bódék állnak, alig lehet elférni közöttük.

– A Vigadó utcánál már a fül számára is elviselhetetlen a kavalkád. Eltér István emlékszik egy olyan szombat délutánra, amikor egyszerre húzta a cigányzenekar, s hallatszott a kaszinóból a karibi zene, az egyik árusnál táskarádió bömbölt, majd megjelentek a krisnások, és énekelni kezdtek.

Eltér István szerint meg kellene vizsgálni mindazon zavaró tényezőket, amelyek elüldözik innen az embereket. El lehetne kezdeni a közérzetjavítást a Városház utca sétálóutcává alakításával.

Schneller István évek óta küzd a vizuális környezetszennyezés ellen. Eddig háromszor sikerült megakadályoznia, hogy átfessék a villamosokat. Budapest főépítésze szerint annyira zaklatott a budapesti környezet, hogy a villamosnak sárgának, a busznak kéknek kell maradnia. A reklámlobbi ellenpéldaként Amszterdamot szokta felhozni, azt viszont elfelejtik, hogy ahol minden ház vörös téglából van, ott nem baj, ha a buszok, villamosok sokféle színben pompáznak.

Schneller Istvánnak eddig annyit sikerült elérnie, hogy egységes arculatot kapjanak az újságospavilonok. A főépítész nem hiszi, hogy kizárólag a vizuális környezetszennyezés miatt költöznének ki az emberek a fővárosból. Az okok között legalább ekkora súllyal esik latba a közterületek általános állapota, a parkolás, a motorizáció robbanásszerű emelkedése és a zöldterületek hiánya.

Schneller István biztos benne, hogy ha sikerül felgyorsítani a belső városrészek rehabilitációját, feljavítani a közterületek és közparkok állapotát, akkor az emberek visszavágynak a városba. A ferencvárosi városrehabilitáció ezt bizonyítja, hiszen itt ma már belbudai szintre emelkedtek a lakásárak.

AMI JÓ/ROSSZ BUDAPESTBEN

JÓ

Czuk Dorottya, a főpolgármester sajtófőnöke:

- ez Magyarország „gazdasági motorja“

- kiterjedt agglomerációja van

- az aktív korú lakosság talál magának munkát, és a pénzt van hol elkölteni (mozi, színház)

- „a zene fővárosa“ (rengeteg fesztivál van)

- „az idősek paradicsoma“ (a szociális ellátás kiemelkedő)

- jó gyereknek lenni (sok játszótér van)

- oktatás (sokféle, magas színvonalú)

- a Duna a látványon túl jót tesz a mikroklímának is

- a főváros fekvése kitűnő, ami az átszellőzésnek kedvez

- öldövezete kiemelkedő (a következő 7 évben 230 milliárd forintot költenek környezetvédelemre)

- a levegő minősége állandóan javul

- kedvesek az emberek

ROSSZ

Tosics Iván, a Városkutatás Kft. igazgatója:

- a közlekedés (dugó, parkolási nehézségek)

- a levegő minősége

- a köztisztaság

- a lakások problémája (bérházak állapota, nehéz fiatalként lakáshoz jutni)

- a közbiztonság

- az olcsó fogyasztási cikkekhez való hozzáférés is nehézségeket jelent Külföldiként problémát okozhat az ide látogatóknak:

- a főváros kettős önkormányzati rendszere

- a politikai klíma

- a törvények, rendeletek megszegése nem jár következményekkel

- a város anyagi értelemben vett kettészakadása

- az orvosi ellátás színvonala