Beregszászra figyel a kárpátaljai magyarság

A kampánystábok vezetői árgus szemmel figyelik, mit mond Kucsma elnökFotó: ReutersA nyomozók szerint egyszerű alvilági leszámolásról van szó, a párt vezérkara azonban szilárdan vallja, hogy az akció a DÖP megsemmisítésére irányult.

A szakértők szerint számítani lehetett arra, hogy a március 31-ig tartó választási kampány durva lesz a 48 milliós országban. A kijevi politikai történések ebben a helyzetben meghatározóak. A kampánystábok vezetői árgus szemekkel figyelik, mi történik a fővárosban, mit nyilatkozik éppen Kucsma államfő.

Legutóbb például Olekszandr Omelcsenko körül alakult ki kisebb botrány. Leonyid Kucsma a főváros főpolgármesterét – aki ismét csatasorba állt mind a főpolgármesteri címért, mind a parlamenti képviselőségért –, ugyanis felfüggesztette hivatalából. Az államfő megtehette ezt, hiszen Omelcsenko nem csupán össznépi szavazással megválasztott vezetője a városnak, de egyben az államfő alá rendelt közigazgatási hivatal vezetője is. Egy ilyen felfüggesztés azonban beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót indított volna el, hiszen alig van olyan megyei vagy járási közigazgatási vezető, aki ne lenne nyakig benne a választásokban. Nos, ez utóbbiak egyelőre megnyugodhattak: Leonyid Kucsma visszavonta korábbi ukázát, és a helyén hagyta a közigazgatási hivatal vezetőjét.

Furcsa felmérések

Valakiket megnyugtatott, valakiket pedig fölöttébb idegessé tett az államfő egyik minap tett kijelentése is. Leonyid Kucsma véleménye szerint ugyanis az elnöki hivatal vezetője, Volodimir Litvin által kreált, tehát egyértelműen elnökpárti választási tömörülés, Az Egységes Ukrajnáért tömb parlamenti partnerei az egyesített szociáldemokraták, a zöldek és A Nők a Jövőért formáció tagjai lehetnek. Sok egyéb mellett ugyanis egyik üzenete a kijelentésnek, hogy a felsoroltaknak a helyszíneken egymást támogatva kell porondra lépniük, a másik, hogy alkalomadtán finoman igénybe vehetik az úgynevezett adminisztrációs erőforrásokat, ami infrastruktúrát éppúgy jelent, mint tapasztalt köztisztviselőket.

A különböző szociológiai felmérések – attól függően, ki a megrendelő – igencsak eltérő adatokat mutatnak ki arra vonatkozóan, hogy melyik párt, választási blokk lesz az, amelyik átlépi a négyszázalékos parlamenti küszöböt Ukrajnában. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy erre nyolcuknak van reális esélye. Az élen Viktor Juscsenko exkormányfő Mi Ukrajnánk elnevezésű, jobboldalinak és szélsőjobboldalinak tartott pártokat egyaránt egységbe fogó választási tömörülés áll. A felmérések a szavazatok 19,8 százalékát jósolják nekik. A hozzá közel álló Julija Timosenko egykori első miniszterelnök-helyettes által létrehozott tömörülés a szavazatok 3-4 százalékára számíthat.

Az összesített eredmények alapján a legerősebbeknek a magukat centristának valló pártok és pártszövetségek: a már említett Egységes Ukrajna, mely a szavazok közel 5 százalékát kapja a felmérések szerint, a zöldek a maguk 6,5 százalékot kitevő szavazatukkal, A Nők a Jövőért 5, 9 százalékkal, az egyesített szociáldemokrata párt 5,8 százaléknyi szavazattal. A baloldalt két párt reprezentálja: a kommunista párt, mely a felmérések szerint a voksok 15,7 százalékát gyűjtheti be és a szocialista párt, mely most 2,7 százalékon áll, de komoly esélye van arra, hogy bekerüljön az ukrán radába.

Kárpátalja, ami a választásokat illeti, nem csepp a tengerben. A helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy itt nem érvényesülnek az országos tendenciák. Ennek magyarázata nem utolsósorban a vidék lakosságának békés természetében rejlik, ami elutasítja a szélsőséges megnyilvánulásokat, jelenjenek meg azok akár a bal-, akár a jobboldalon. A kommunisták például nem sok szavazatra számíthatnak Kárpátalján, de az országos átlagnál jóval gyengébben szerepel majd várhatóan a Timosenko-blokk is, és nem biztos, hogy Juscsenko begyűjti a szavazatok 20 százalékát. Ezzel szemben várhatóan az országosan vártnál is jobban fog szerepelni az Egységes Ukrajnáért blokk és az egyesített szociáldemokrata párt.

Immár hagyományosnak mondható, hogy a kárpátaljai magyarság fő figyelme ismét a Beregszász központú 72-es sorszámot kapó és a köztudatba magyarként bekerült választókerületre összpontosul. E választókerületben mintegy 160 ezer választópolgár él, és ezek 60-65 százaléka, azaz közel százezer ember magyar nemzetiségű. Ez az Ukrajnában élő magyarság mintegy 80 százaléka. Hagyományos a figyelem, hiszen az első 1990-ben megtartott szabad választást leszámítva – amikor a KMKSZ egy, a későbbiekben a magyar érdekekkel szembe forduló ukrán nemzetiségű személy juttatott be a radába – sosem az volt a tét, hogy magyar vagy nem magyar kerül-e be a törvényhozói testületbe, hanem az, vajon ki lesz ez a magyar személy. 1994-ben Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Tóth Mihály e szövetség választmányi tagja, és egyben a beregszászi járás elnöki megbízottja csapott össze. A párviadalból Tóth került ki győztesen. Négy évre rá, 1998-ban Kovács Miklós, a KMKSZ új elnöke hívta ki és győzte le Tóthot.

Idén, azaz 2002-ben Gajdos István, a beregszászi járási állami közigazgatás elnöke, az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt kárpátaljai második embere, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának társelnöke hívta ki a mandátumért ismételten ringbe szálló Kovács Miklóst. A február 9-én megindult választási kampány égisze alatt elkezdődött plakátháború is azt igazolja: hiába kilenc a jelöltek száma csak ők ketten veszik valóban komolyan a megmérettetést, és igazán felkészült kampánystábja is csak e két személynek van a 72-es választókerületben.

Vér egyelőre nem folyik a beregszászi járást egészében, az ungvárit, nagyszőlősit, husztit, técsőit pedig kisebb-nagyobb részben magába foglaló választókerületben. Az „asztal alatti bokarugdosás” azonban már javában folyik. Széltében-hosszában terjesztik például, hogy a mostani magyar kormány nem hivatalosan felkérte Kijevet, tegyen meg mindent Kovács Miklós újraválasztása érdekében, és ezért cserébe Budapest messzemenőkig kiáll Ukrajna európai integrációja mellett, és megtámogatja Ukrajnát a különböző európai fórumokon. Nem tudni, hogy az állítást támasztja-e alá, de tény, az egyértelműen Kucsma-párti Egységes Ukrajnáért hivatalosan is felajánlotta támogatását Kovács Miklósnak. Ezt egy sajtótájékoztatón maga Kovács is elismerte, aki azonban hozzáfűzte, hogy nyilatkozatban utasította el ezt a felajánlást, és megmaradt független képviselőjelöltnek.

Felhívás címoldalon

A másik „alányúláshoz“ a kedvezménytörvény biztosított terepet. Ugyancsak széltében-hosszában suttogták, hogy Gajdos István megtiltotta azoknak a magyaroknak a magyarigazolvány igénylését, akik tagjai az egyesített szociáldemokrata pártnak. A képviselőjelölt – aki egy magyar érdekvédelmi szervezet egyik vezetője is – nyilatkozatban volt kénytelen reagálni a híresztelésre. A sajtóban címoldalon lehozott felhívásában szólította fel a szociáldemokrata érzelmű magyarokat, és általában a vidék magyarságát, hogy éljenek a magyar állam által nyújtott kedvezményekkel, és ennek érdekében mindenki igényelje a magyarigazolványokat.

Bár voltak próbálkozások, hogy az egyik közeli magyarországi körzeti stúdióban nyilvános tévévitát folytasson a két jelölt, ez egyelőre nem jött össze. Mindketten nagyban kampányolnak – Gajdos a párt- és Fórum-tagokra támaszkodva nyílt gyűléseken, Kovács zárt körű KMKSZ-alapszervezeti üléseken –, így nagyon nehéz személyesen is kikérni véleményüket, szót ejteni programjaikról. Aki mégis kíváncsi rájuk, az nem tehet mást, mint figyelmesen szemléli és szemlézi a helyi sajtót, s az ott leírt nyilatkozatokból próbálja kimazsolázni a jelöltek elképzeléseit, felmérni, vajon mi lesz a kampányból hátra maradt mintegy öt hét fő vezérfonala.

Kovács Miklós – miként az várható volt – a nemzeti érzéseken játszva kampányol, és felszólalásainak szinte állandó témája a kedvezménytörvény. Idézzünk néhányat a KMKSZ sajtóorgánumának tartott Kárpátalja című hetilapban lehozott kijelentéseiből. „Nem vegetálhatunk a végtelenségig, fel kell végre állni, és úgy viselkedni, ahogyan egy ezeréves néphez illik”. „A kárpátaljai magyarság összefogásának nagy eredményei vannak. A státustörvény mérföldkő a magyar nemzet újraegyesülésének folyamatában”. „Azért megyek a parlamentbe, hogy megmentsem a kárpátaljai magyarságot”. „A kárpátaljai magyarság fennmaradása öszszefogáson és szervezettségen múlik, amelynek az ügyét a KMKSZ felvállalta 13 éve”. A nyilatkozatokban hiába keressük, milyen ukrajnai politikai erőket kíván megnyerni a kárpátaljai magyarság ügyének, de nem találunk gazdasági jellegű programrészeket sem. Kovács a már említett sajtótájékoztatón kifejtette: ő azokat az ukrajnai pártokat támogatja, amelyek nem indítanak ellene jelölteket a választáson, és a gazdasági kérdésekkel azért nem foglalkozik, mert ő nem egy milliomos vállalkozó, hanem politikus, akinek mások a feladatai.

Sokatmondó szlogenek

Gajdos István a megye legtekintélyesebb magyar nyelvű lapjában, a Kárpáti Igaz Szóban és a BeregInfóban lehozott önvallomásában egészen más célokat jelöl meg. Szerepet kapnak persze a nemzeti érzelmek is, mert mint írja „el kell érni, hogy valamennyi itt élő büszkén és szabadon vállalhassa nemzeti hagyományait, korlátok nélkül használhassa anyanyelvét”. A hogyanra a válasz: a magyarságnak össze kell lesz fognia Ukrajna demokratikus politikai erőivel. Meggyőződése, hogy személye, kettős politikai kötődése révén képes integrálni az összukrajnai és a magyar érdekeket. Programjának nagyobb részét a gazdasági kérdések teszik ki, mert „a gazdasági és szociális gondok nemzetiségtől függetlenek”. Gajdos úgy véli, Kárpátalját geopolitikai helyzete eleve arra kötelezi, hogy politikai és gazdasági téren híd legyen az EU és a FÁK tagországai között. Kivált szükség lesz erre akkor, ha Magyarország is csatlakozik az Európai Unióhoz. Gajdos vállalja, hogy ő maga is „híd legyen a különböző érdekek, nemzetiségek és országok között”. A választásokon azért indult, mert „a járási tanács, majd az állami közigazgatás elnökeként saját bőrömön éreztem, menyire hiányzott a mögöttünk álló négy év alatt ez a láncszem”.

Érdekes egyébként a két legnagyobb jelölt szlogenválasztása is. Gajdos István kitartott a párt országos jelszava – Az emberekkel az emberekért – mellett. Kovács Miklós egy Petőfi-idézetet – a Nemzeti dalban olvasható A magyar név megint szép lesz! verssort – választotta. Az egyik helyi jegyzetíró már ki is kérte magának ezt a jelszót. Megítélése szerint ugyanis a Kárpát-medencében a magyarság csillagzata feljövőben van, s így sehol sem kell szégyenkezni a magyar név miatt. Mint hozzáfűzi: ha a jelölt ezt csak a kárpátaljai magyarságra gondolja, akkor „jusson eszünkbe: az utóbbi időben éppenséggel az ő elsődleges feladata volt széppé tenni ezt a nevet hágón-határon innen és túl.

Ungvár, 2002. március