Bajban ismerszik meg az igaz barát... Hányszor, de hányszor hallottuk ezt a mondást mindannyian, szüleinktől, nagyszüleinktől, tanárainktól? Talán már túl sokszor is emlékeztettek erre az örök igazságra, olyan sokszor, hogy már-már ellaposodott ez a mondás, s hajlamosak voltunk azt hinni, elavult már, s a mai világban nem is érvényes.
Ők annak idején így próbáltak figyelmeztetni, ne álljuk szóba akárkivel, ne barátkozzunk „nem hozzánk való“ személyekkel, mert csalódhatunk. Sajnos azonban ritkán lehet első pillantásra eldönteni, milyen barát is válik majd újdonsült ismerősünkből, nehéz néhány nap, hónap, de még akár év alatt is minden oldalát megismerni azoknak, akikkel szívesen töltjük a szabadidőnket.
Bajban ismerszik meg az igaz barát... Kétségtelen. A kérdés csak az, mi is a baj. Barátainkra ugyanis nem annyira akkor van szükségünk, ha baj van (például, ellopták az iratainkat vagy lerobbant a kocsink egy kietlen táj kellős közepén), hanem amikor tanácstalanok vagyunk. A mindenki számára „bajként“ jelölt eseményeknek ugyanis általában van egy többé-kevésbé mindenki által ismert és elfogadott forgatókönyve, amely szerint cselekedni kell. Ellopták az iratainkat? Irány a legközelebbi rendőrség, feljelentést kell tenni ismeretlen tettes ellen, le kell tiltani a bankkártyát, újra el kell zarándokolni a különféle hivatalokba a különféle igazolványokért, satöbbi, satöbbi. Természetesen ez egyáltalán nem kellemes, de legalább tudjuk, mit is tegyünk. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, amit ismerőseink közül senki nem fog fel tragikusan, csak számunkra szörnyű. Ilyenkor ismerszik meg az igaz barát. Mert ő az, aki érzi, hogy most tényleg baj van, mert nem tudjuk, mit is kellene lépnünk, hogyan is kellene megoldanunk a problémát, amivel hirtelen szemben találtuk magunkat. Ez lehet szerelmi bánat, esetleg a szerelmünk bánata, egy rémálmokat okozó vizsga, ami már itt van a nyakunkon, és még nem tudunk semmit, vagy épp egy akadékoskodó biztonsági őr, aki nem akar beengedni arra az eseményre, amelyre már hónapok óta vágyunk.
Az igaz barát megérzi, hogy mikor van rá szükségünk, és segít. Néha elég néhány biztató vagy mosolyra fakasztó szó, néha hosszasabb orvoslást kíván a baj. És néha talán mi magunk is meglepődünk, pont attól kapjuk a segítséget, akit csak egy felszínes havernak tartottunk. Ez azonban kellemes csalódás. Sajnos, néha arra is rá kell döbbenünk, akit a legjobb barátunknak hittünk, nem is ért meg minket annyira, mint ahogy azt mi rózsaszínűen elképzeltük.
Bajban ismerszik meg az igaz barát, tartja a régi, ám örökérvényű mondás. Egy újabb szerint pedig a barátok olyanok, mint a csillagok. Nem mindig látjuk őket, de tudjuk, hogy ott vannak.
Néha pedig a legfényesebb csillagról is kiderül, nem is csillag volt, csak valami csalóka fényesség az égen. De ez nem ok arra, hogy kételkedjünk a többi, talán kevésbé ragyogó csillagban. Mert a túl nagy világosság elvakít, de a pislákoló fényben kivehetők a bajból kivezető ösvény körvonalai.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.