Az emlékezetünk lehet a remény

<p>Szlovákiában 2000-ben, e kegyeletteljes érsekújvári emléktábla-avatás után egy évvel szeptember 9-ét a holokauszt emléknapjává nyilvánították Magyarországon 2001 óta április 16-án tartják ezt az emléknapot, az ENSZ 2005-ben hozott határozata értelmében pedig január 27-e lett a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ezek a napok, mementóként, egyúttal arra figyelmeztetnek, hogy a holokauszt nem is a vagonokkal, hanem már előzőleg, a szavakkal kezdődött...</p>

Jelenvalónkban viszont az utókor emlé­kezete lehet a hasonló kegyetlenkedéseknek gátat vető reményünk. Ipolyságon tavasszal tartották „A holokauszt és a jelen 1933–2013” nevű rendezvényt, amelynek egyik programpontja a holokauszt emlékezetét tárgyalta. A kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt Gaucsík István történész is, akivel a Pozsonyi Városi Múzeumban beszélgetünk. És aki úgy nyilatkozik, ahogy a historikusok fiatal nemzedékétől elvárható: tárgyilagosan s kertelés nélkül.

Történészként miként látja azokat, akik tagadják a holokausztot?

Lényegbeli értelemben ők a holokauszt revizionisták. Vannak közöttük, akik radikálisan tagadják az akadémiai történetírás vonatkozó tényeit, vagy azt állítják, hogy a szóban forgó események nem úgy történtek, ahogy azt az akadémiai historiográfiák bemutatják. Illetőleg ahogyan azt a különböző csatornák, oktatási rendszerek, a politika szférái ré­vén a közfelfogás tudja. E szemléletmód mögött egyben ama összeesküvés-elmélet is meghúzódik, amely szerint a cionista Izrael, a zsidó politikai elit évtizedek óta szándékosan arra törekszik, hogy a holokausztot folyamatosan a közmeggyőződés tudatába sulykolja.

 

Bár a holokauszt bizarr tagadása manapság nemcsak egyes szűkebb körökben, hanem az értelmiség, a szélesebb társadalmi közvélemény berkeiben is dívik!

Az értelmiség gyakorta befolyásolja a közfelfogást, a közhitet. Sőt, akár manipulálhatja is. Finomabban szólva valamilyen irányokba szeretné terelni. Természetesen személyesen nincs rálátásom, hogy például az egyházak vagy a világpolitika felső szintű vezetői között milyen vélekedések uralkodnak a holokauszttagadókról. Az én dolgom tény- és forrásközpontúnak lenni. Még ha ez nemegyszer nehéz és igényes út is, de átláthatóbb s követhető. A több szemszögből vizsgált holokauszt témakörénél maradva, Szlovákiában ez az alaposság különösen fontos, hiszen a Szlovák Állam, a Tiso-korszak a szlovák nemzeti történelem egyik jelentős szakasza. Annak léte pedig szorosan összefügg a zsidóság akkori történetével, s így a holokauszttal is.
A teljes interjút a keddi Új Szóban olvashatják!

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?