Az Einstein-ügyirat

A Szövetségi Nyomozó Iroda Einstein haláláig, 1955-ig figyelte a relativitáselmélet atyjának cselekedeteit. Ezt a tényt már 1983-ban nyilvánosságra hozták, ám részleteit most tárja a nyilvánosság elé Fred Jerome újságíró Az Einstein-ügyirat című könyvében. Jerome annak idején beperelte az amerikai államot, mert az eredetileg 1427 oldalas FBI-dokumentumnak csak töredékét tették közzé. Most jóval nagyobb rész olvasható az FBI-anyagból, nemcsak a megjelenő Jerome-könyvben, hanem a foia.fbi.gov/einstein.htm weboldalon is.

Einstein 15 éves korában, 1894-ben hagyta el Németországot, mert nem értett egyet hazájának fegyverkezési törekvéseivel. Ám 1914-ben viszszatért Berlinbe, épp az első világháború kitörése előtt. Ő volt az egyike annak a négy szellemi nagyságnak, akik nemcsak a háború ellen, hanem az európai országok egysége mellett tettek hitet nyílt kiáltványban. (Később, a második világháború alatt a tudóst sokkolta az atombomba pusztító ereje, és már egy világot kormányzó hatalomra tett javaslatot.) Einstein 1919-ben lett világhírű, amikor a napfogyatkozás alatti fényelhajlást kimutató megfigyelések igazolták az általános relativitásról szóló elméletét, mely átírta a tér, idő és gravitáció összefüggéseinek addigi rendszerét.

Einstein kezdettől fogva támogatta a pacifista mozgalmakat, többhöz nevét is adta, és már amikor felvetődött, hogy az Egyesült Államokban telepszik le, támadták ezért. Jerome könyvéből is kiderül, hogy 1932-ben egy amerikai „hazafias“ nőszervezet megpróbálta megakadályozni, hogy az államokba költözzön, arra hivatkozva, hogy több anarchista-kommunista csoporthoz kötődik, mint Sztálin. Az atombomba után, 1946-ban Einstein a lincselés elleni amerikai gyakorlatot támadta, az 50-es években az atomtitok átadásáért halálra ítélt Rosenberg-házaspár számára kegyelemért folyamodott. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az FBI-t érdekelte Einstein – mondták a The New York Timesnak a Jerome-könyv kapcsán történészek és Einstein-életrajzírók. Annál is inkább, mert a szóban forgó korban – a nyomozás idején – az amerikai alapállás az volt, hogy a liberális szemlélet első lépés a kommunizmus felé. Einstein ráadásul egyértelműen rokonszenvezett a szocialista elvekkel.

A most megjelenő könyv viszonylag részletes betekintést nyújt abba, hogyan kémkedett az FBI a tudós után, sőt megnevez néhány olyan informátort is, akik kémnek mondták Einsteint. Miközben a tudóst nők üldözték, hírességek keresték kegyeit, politikusok tették tiszteletüket nála, postáját elolvasták, telefonjait lehallgatták, és egy egész nyomozócsoport is a nyomában járt. A nyomozás egészen a zseni haláláig folytatódott, és érdemi eredményt nem hozott. Ennek ellenére az FBI még a bevándorlásügyi hivatallal is kapcsolatba lépett, hogy előkészítse Einstein esetleges kiutasítását. Az FBI maga kommentár nélkül tette közzé az Einstein-dosszié részleteit. Szóvivője a The New York Timesnak elmondta, azt szeretnék, ha minden érdeklődő maga vonná le következtetéseit az anyagból.