Az egységet ünneplik a hétvégén a magyar reformátusok

Ebből az alkalomból Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a debreceni Nagytemplomban ünnepi istentiszteleten hirdet igét.

Az egység napja rendezvénysorozat több mint száz programot kínál a résztvevőknek Debrecenben, a város főterén az Immánuel Otthon a fogyatékossággal élőknek és az ép embereknek közös programokat szervez.
Ugyanezen alkalomból a Magyar Református Szeretetszolgálat harmadszor rendezi meg a Szeretethíd elnevezésű Kárpát-medencei református önkéntes napokat szombaton; ez a program már pénteken elkezdődött. Az idei rendezvény fővédnöke Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége és Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.
A Magyar Református Egyház vezető szerve, a Generális Konvent elnöksége az egység napjához kapcsolódóan körlevelet adott ki. Ebben az áll, hogy "hálatelt szívvel emlékezünk idén arra is, hogy 1881-ben létrejött az egységes Magyar Református Egyház. Ez az egység néhány évtized múlva megszakadt, most mégis ennek az egységnek az örökségét kívánjuk továbbvinni."
Mint írták, "összetartozásunk tudata és továbbhaladásunk szándéka egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen. Idő és energia, de legfőképpen Isten Szentlelkének vezetése kell ahhoz, hogy a 130 évvel ezelőtt létrejött, 2009-ben megerősített egység átformálja mindennapjainkat, gyülekezeteink és egyházunk életét."
"Az egység, az összetartozás és a közösség örömét élhetjük át a kibontakozó együttműködésekben, a gyülekezeteink életét gazdagító testvérkapcsolatokban és a közös teherhordozás erősödésében. Összetartozásunk jele lehet az ünnepi istentiszteleten megszólaló ige, ha ugyanaz az ének és imádság hangzik el valamennyi Kárpát-medencei református közösségben" - fogalmaztak.
Az egységes Magyar Református Egyház 2009. május 22-én alakult meg másodszor, miután az alkotmányozó zsinat tagjai Debrecenben elfogadták az alkotmányt. A dokumentumot a magyarországi református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel.
Az akkori döntés lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondta ki.