Arányosabb képviseletet kellen

Strasbourg. Szerbiában – amellyel az uniós külügyminiszterek kedden aláírták a majdani EU-tagság előfeltételének számító stabilizációs és társulási megállapodást – még mindig létezik az etnikai vagy vallási kisebbségek elleni hangulatkeltés. Ezt a légkört egyebek között politikusok és sajtószervek táplálják – állapította meg egy, az aláírás napján nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács rasszizmusellenes testülete (ECRI).

A strasbourgi dokumentum foglalkozik a Vajdaság helyzetével is, emlékeztetve arra, hogy bár az elmúlt években a helyzet csillapodott, 2003 és 2005 között néhány súlyosabb, nemzetiségi alapú incidensről számoltak be. Arra is kitér, hogy az atrocitások nagyobb része olyan fiatalokhoz kötődik, akik az egykori Jugoszlávia más részeiből érkeztek a jelentős részben magyarok lakta tartományba lényegében a kilencvenes évek elejétől. Egyes szervezetek száz körülire teszik az ilyen incidensek számát 2003–2004-ben. Az ECRI arra is emlékeztet, hogy a tapasztalatok szerint gyakran nem volt elégséges a rendőrségi, illetve hatósági fellépés a hasonló megnyilvánulások ellen.

A dokumentum sürgeti a szerb vezetést, hogy továbbra is szenteljen kiemelt figyelmet a rasszista alapú vétségeknek a térségben, továbbá folytasson olyan információs kampányt, amellyel segíteni tudja, hogy a különböző csoportok jobban megismerjék és megértsék egymást.

Üdvözölte a jelentés a tartományi emberi jogi biztos (ombudsman) kinevezését, illetve azt, hogy a biztos jelentése szerint az anyanyelvhasználat lehetőségét a médiában és a közügyekben általában tiszteletben tartják. Az anyanyelvi oktatást, illetve a foglalkoztatást illetően viszont az ECRI még további erőfeszítéseket tart szükségesnek, és sürgeti azt is, hogy a helyi közigazgatásban a kisebbségek arányosabb képviseletet kapjanak, az ombudsman illetékességét pedig tegyék teljessé. Jóllehet az incidensek száma 2004 után csökkent, az ombudsman aggodalma szerint azonban az erőszak visszatérhet, ha a szerb politikai színtéren zavarok következnek be.

Az ET-jelentés a Vajdaságnál nagyobb teret szentel a romák és az albánok helyzetének, aggasztónak nevezve az előbbiekét különösen az ország belső részén és a Vajdaságban, az utóbbiakét pedig délen. Az antiszemitizmus is jelen van Szerbiában a zsinagógák és zsidó temetők meggyalázásának, illetve az ilyen jellegű könyvek viszonylag jelentős méretű terjesztésének tanúsága szerint.

A 47 tagországot számláló Európa Tanács – a védelmi ügyek kivételével – az európai együtt?működés minden jelentős kérdésével foglalkozó nemzetközi szervezet. Fő célkitűzései a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának támogatása és fejlesztése, valamint a társadalmi problémák kezelése. Az európai faj?gyűlölet- és intolerancia-ellenes ET-bizottság, az ECRI a nevében jelzett jelenségeket, illetve az ahhoz kapcsolódó problémákat figyeli a tagországokban, és azok megoldására tesz javaslatokat. 2002-ben hozott döntésükkel az ET-tagállamok független emberi jogi megfigyelő testületként erősítették meg a bizottság szerepkörét. (MTI, ú)