A világ leghosszabb kontinentális vulkáni láncát fedezték fel Ausztráliában

A már kialudt vulkánok vonulata több mint kétezer kilométer hosszan húzódik Queensland állam északi részétől Victoria állam déli részéig - írták a kutatók a Nature című tudományos lap aktuális számában.     "Ez a vulkáni láncolat az elmúlt 33 millió évben alakult ki, ahogy Ausztrália észak-északkeleti irányban mozgott egy felszálló földköpenyáramlás gócpontja felett, mely ma véleményünk szerint a Bass-szoros alatt helyezkedik el" - mondta Rhodri Davies, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa az ausztrál ABC.net-nek.    A láncolatnak az egyik victoriai vulkán után a Cosgrove hotspot track (Cosgrove vulkanikusgócpont-vonal) nevet adták a kutatók. A lánc csaknem háromszor olyan hosszú, mint a híres Yellowstone-vonulat az észak-amerikai kontinensen.    A gócpontok, melyek a vulkánokat magasra emelték, a földköpenyáramlások felett alakulnak ki. Ezeken a pontokon a földköpeny aljából származó, a földköpenyáramlásokban felfelé szálló magma gyakran áttör a földkérgen. Vulkánláncolat akkor jön létre, ha a forrópontok felett a kéreglemez elmozdulása folyamatos.    Az újonnan felfedezett láncolatban majdnem háromezer kilométeres mélységben lévő kőzetek jutottak fel a felszínre.    A kutatócsoport szerint a hőoszlopok csak ott érték el a földfelszínt, ahol a litoszféra, a Föld szilárd kérge 130 kilométernél vékonyabb volt.    Ausztráliának csak két aktív vulkánja van, egyik sem a kontinensen. Az egyik Perthtől mintegy négyezer kilométerre délnyugatra, a Heard-szigeten, a másik a McDonald-szigeteken található.     A kutatók 15 ismert, már kialudt vulkánt vizsgáltak. Megállapították, hogy ezek a tűzhányók ugyanannak a földköpenyáramlásnak a felszíni képződményei. Ausztrália keleti partvidéke mentén három vulkanikus lánc húzódik, az új vonulat található leginkább nyugatra.     "Ausztrália jelenleg a Föld leggyorsabban mozgó kontinense, évente hét centiméteres sebességgel közeledik Indonézia felé" - mondta Davies.