A vállalkozás előnyei és hátrányai

Ha csak a pénzügyi vonzatot vennénk figyelembe, megéri kiváltani a vállalkozói engedélyt, hiszen jelentős összeget takaríthatunk meg a járulékokonMiroslava Cibulková felvételeMindkét munkaviszonynak, így a vállalkozásnak és az alkalmazotti jogviszonynak is megvannak az előnyei és hátrányai. Az elemzők szerint, ha csak a pénzügyi vonzatot vennénk figyelembe, jobban megéri vállalkozónak lenni, hiszen ezzel jelentős összeget takaríthatunk meg a járulékokon. Példaként egy olyan alkalmazott említhető, akinek a havi bruttó fizetése 20 ezer korona. Egy ilyen alkalmazott havonta, járulék és adó formájában több mint 4500 koronát fizet. Egy ugyanilyen bevételekkel rendelkező vállalkozó csaknem ezer koronával kevesebbet fizet az államnak. Eszerint, egy hasonló bevételekkel rendelkező alkalmazott évente akár 12 ezer koronát is megtakaríthat, ha kiváltja a vállalkozói engedélyt.

Hosszú távon ráfizethetünk

Hosszú távon azonban ráfizethetünk, ha kiváltjuk a vállalkozói engedélyt. Az alacsonyabb járulékfizetés ugyanis alacsonyabb térítéseket jelent a Szociális Biztosító részéről. Ha vállalkozóként megbetegszünk, az alacsonyabb járulékfizetés miatt akár háromszor olyan alacsony térítést kaphatunk, mint ha egyszerű alkalmazottak lennénk.

Az alacsonyabb járulékok tükröződnek a nyugdíjakon is. A vállalkozók járulékfizetési megtakarításai a szakemberek szerint csak a vállalkozás idejére jelentenek előnyt, míg a nyugdíjba vonulás után kénytelenek tudomásul venni, hogy alacsonyabb összeget kapnak, mint ha egyszerű alkalmazottként dolgoztak volna. Némely vállalkozóknak ugyanakkor egyáltalán nem kell fizetniük a Szociális Biztosítónak. Ilyenek például a szabadon vállalkozó művészek. Ha az ilyen vállalkozók nem ügyfelei valamelyik életbiztosítónak vagy nem takarékoskodnak a nyugdíjbiztosítás harmadik pillérében, időskorukra lényeges mértékben visszaeshet az életszínvonaluk.

Búcsú a kedvezményektől

A pénzügyi tanácsadók szerint egy 20 ezer koronát kereső alkalmazottnak csak akkor éri meg kiváltani a vállalkozói engedélyt, ha a munkáltató legalább 25 ezer koronát fizetne neki. A nagyobb fizetéssel ugyanakkor nagyobb felelősség jár, hiszen a vállalkozónak kell intéznie az összes olyan adminisztrációt, amit korábban a munkáltatója helyette intézett. Ki kell dolgoztatnia az adóbevallást, be kell fizetnie a járulékokat, és vállalnia kell az esetleges késésekből adódó problémákat.

Az emberek többsége a vállalkozói engedély kiváltásánál csupán bevételei nagyságát veszi figyelembe. Nem gondolnak arra, hogy a vállalkozói engedély kiváltásával egy csomó kedvezménytől esnek el. A vállalkozók például nem jogosultak az élelmiszerjegyekre, vagyis havonta mintegy ezer koronát vesztenek. Ugyanígy elesnek a szabadságtól is, ami az alkalmazottak esetében nagyjából egyhavi bérnek felel meg. A munkáltatók azért is fizetnek, ha a családtagunkat kísérjük az orvoshoz, egészségügyi szűrésen veszünk részt, fizetett szabadságot adnak azonban az esküvőnkre és a közeli családtagok temetésére is. Mindettől a vállalkozók elesnek. Ha alkalmazottként a cégünk későn fizet a Szociális Biztosítónak vagy az egészségbiztosítónak, a büntetést a munkáltató fizeti. Ha a fizetést vállalkozóként mulasztjuk el, a büntetést a saját pénztárcánkból kell kifizetni.

Nem kevésbé fontos az is, hogy vállalkozóként kereskedelmi kapcsolatba kerülünk a korábbi munkáltatónkkal. Ez azt jelenti, hogy a Munka Törvénykönyve által korábban biztosított védelemre már nem számíthatunk. Míg alkalmazottként két hónapos felmondási időt biztosítanak számunkra, vállalkozóként egyik napról a másikra az utcára kerülhetünk. (mi, S)