A terrorizmus elleni harcra szólítottak fel a Nobel-békedíj kitüntetettjei

"Ma mindennél nagyobb szükség van arra, hogy első számú prioritássá tegyük a terrorizmus elleni harcot", ami "az összes ország együttműködését és erőforrásait" megköveteli. Ennek részeként fel kell gyorsítani a konfliktus-gócpontok felszámolását világszerte, "különösen a palesztin ügy megoldását". "Meg kell adni a palesztin népnek az önrendelkezés jogát a földjén", és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy saját, független államot hozzanak létre - mondta a díj átvételekor elmondott beszédében Huszein Abbászi, a tunéziai országos munkavállalói szakszervezet vezetője, a kvartett egyik tagja.    A díjat azzal az indoklással ítélték oda a kvartettnek, hogy az "arab tavasz" születési helyén sikeresen segítették a demokrácia kiépítését, miközben a térség több más országában fegyveres konfliktusok dúlnak vagy zűrzavar uralkodik.    A 2011-ben kezdődött demokratizálódási folyamat 2013 nyarára megtorpant Tunéziában, ellenzéki politikusokat lőttek agyon, ami tüntetéseket és kisebb belpolitikai válságot váltott ki. Sokan elnyomással és radikalizálódással vádolták a két évvel korábban szabad választásokon hatalomra került, akkor még mérsékelten iszlamista en-Nahda (Újjászületés) pártot.     Ebben a helyzetben 2013 nyarán alakult meg a négy társadalmi és szakszervezet (Tunéziai Általános Munkásszakszervezet, a Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderáció, a Tunéziai Emberi Jogi Liga és a Tunéziai Ügyvédi Kamara) által létrehozott kvartett, amely tevékenységével a díjat odaítélő bizottság értékelése szerint nagyban hozzájárult a plurális társadalom felépítéséhez az észak-afrikai országban.    Azóta az új alkotmány, a szabad választások és a világi és iszlamista pártok között megkötött kompromisszum révén Tunézia a diktatúrából a demokráciába való átmenet mintaországa lett - mondta a norvég Nobel-bizottság elnöke.    Kaci Kullman Five úgy fogalmazott, a kvartett "a zűrzavar és háború közepette határozott közbelépésével segített megállítani az erőszak spirálját, és békés mederbe terelni" a tunéziai átmenetet.    A díjazott szervezetek nevében szóló Husszein Abbászi kitért arra is, hogy a demokratikus átmenet ellenére az utóbbi időben több terrorcselekmény történt Tunéziában: júniusban Szúszában egy tengerparti üdülőhely elleni merénylet 38 halálos áldozatot követelt, márciusban pedig 21 emberrel végeztek szélsőségesek a tuniszi Bardo múzeumban. Úgy fogalmazott: a díj jelentette "eufória és büszkeség nem fedi el a fájdalmat és a dühöt", amelyet az utóbbi időszak "szúszai, Bardo múzeumbeli, bejrúti, párizsi, sarm-es-sejki és bamakói barbár és szégyenletes terrorcselekmények" miatt éreznek.    A díjátadót még a szokásosnál is szigorúbb biztonsági intézkedések kísérték "az európai helyzet miatt" - közölte Johan Fredrisken, az oslói rendőrség egyik vezetője a 130 halálos áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletekre utalva. A ceremónián ettől függetlenül több mint ezren vettek részt, köztük az uralkodócsalád és a kormány tagjai és külföldi méltóságok.    A Nobel-díjjal 8 millió svéd korona (több mint 863 ezer euró) értékű pénzjutalom is jár. A kémiai, a közgazdasági, az orvosi, a fizikai és az irodalmi Nobel-díjat csütörtökön Stockholmban adják át.