A Szigetközben szinte népszokás az orvhalászat

Rendszeresen járőröznekA szerző felvételeAz Öreg-Dunában kevés a víz, kisebb helyre szorulnak össze a halak, könnyebb kifogni őket. Ám a Mosoni-Dunát sem kímélik a rapsicok. Mosonmagyaróváron és környékén a fehér hal – a keszeg, a kárász vagy a domolykó – kilóját kétszázötven, a pontyét négyszázötven forintért adják az orvhalászok a vendéglőknek. A harcsának és a süllőnek ezer forint az ára. Az éttermek egy része csak azért vesz pár kiló halat a hivatalos kereskedőktől is, hogy számlát tudjon fölmutatni, ha ellenőrzést kap.

ÓVATOSABB ORVHALÁSZOK

Az orvhalászok óvatosabbak lettek azóta, hogy új, gyors motorcsónakot kaptak a rendőrök a Mosonmagyaróvári Közbiztonsági Alapítványtól. A korszerűsítés persze nem csak a rapsicok elrettentésére, elfogására szolgál: a rendőrök vigyáznak a túrázók, a fürdőzők biztonságára és ellenőrzik a motorcsónakosokat, van-e náluk mentőmellény, csáklya, s a vízijármű-vezetők rendelkeznek-e a szükséges engedélyekkel.

HÉTVÉGI DÖMPING

Főként hétvégén szállnak rengetegen vízre ezen a vidéken. A Mosoni-Dunán kenusok, kajakosok csodálják a tájat, a part menti erdők élővilágát, ha szerencséjük van, láthatnak folyón átúszó szarvasokat is. Sok a kezdő vízi túrázó. Ez onnan is látszik, hogy ha elmegy mellettük egy motorcsónak, nem fordítják a hullámok irányába ladikjuk orrát, ezért aztán alaposan megbillennek, kisodródnak.

Az ellenőrzést végző rendőrök gyakorta megállítják a motorcsónakosokat. Heitler Károly törzszászlós és Nérer Miklós zászlós ellenőrzi a felszerelést. A motorcsónakosok általában ismerik és betartják a szabályokat. Tudják például, hogy nem elég annyi mentőmellényt magukkal vinni, ahányan a csónakban ülnek. Az számít, hány személyre van levizsgáztatva a jármű.

– Két héttel ezelőtt a szigetközi Feketeerdőnél felborult egy kenu – meséli az egyik helybeli csónakos házaspár. – Két joghallgató lány esett a vízbe, volt rajtuk mentőmellény, de egyikük sem tudott a partra evickélni. A folyó sodrásában nem elegendő az az úszni tudás, amelyet a strandok medencéjében szerez meg az ember. Végül mi mentettük ki a két lányt.

OSZTOGATÓ RENDŐRÖK

A rendőrök letöltötték az internetről a vízi közlekedésre vonatkozó jogszabályokat, paramétereket és az ennek alapján készült ismertetőket osztogatják a motorcsónakosoknak. A kenukhoz, kajakokhoz nem kell külön engedély, pedig gyakran több veszély fenyegeti őket, mint a motorcsónakokat.

Az egyik nádas előtt pecázó férfi éppen ottjártunkkor emel ki egy halat a folyóból. Sarkadi László – amikor nem hobbijának hódol, akkor határőr alezredesként emigránsokkal, embercsempészekkel foglalkozik a győri igazgatóságon – mutatja a fogást: bodorka, vagy ahogy erre mondják, búzaszemű keszeg.

– Most van víz, van hal, amióta itt köröz a rendőrség, kevesebb a rapsic és a rendbontó – nyugtázza az alezredes, s rögtön megosztja pár nappal ezelőtti élményét.

– Éjszaka ültem itt a ladikban, túrázó diákok jöttek a vízen csónakokkal, égő fáklyákkal, énekszóval, lehettek vagy nyolcvanan. Egyszer csak valami sárga köd ereszkedett a szemem elé, az orromig sem láttam. A diákok is megrémültek. Fölkapcsoltam a lámpát: kérészlepkék százezrei lepték el a tájat. A víz szintjétől legalább négy méter magasságban lebegett átláthatatlanul az élő ködfüggöny. Hajnalban, amikor hazamentem, ölszámra kellett kiszednem a lepkéket a csónakomból.

A tömeges rajzás még Mosonmagyaróváron is riadalmat okozott. Kutatók derítették ki: olyan kérészlepkék lepték el a vidéket, amelyek kirajzanak, lerakják a tojásaikat, majd néhány óra múlva elpusztulnak. Nem azonosak a tiszavirággal, csupán hasonlatosak hozzájuk.

ÁLNOK VILLANYOZÁS

Halászi térségéből Mosonmagyaróvár felé tartunk a rendőrmotorossal: Heitler Károly és Nérer Miklós az orvhalászok módszereibe avat be.

– A villanyozás azt jelenti, hogy a csónakban működő aggregátor vagy akkumulátor segítségével áramot vezetnek egy, a merítőháló keretéhez hasonlatos fémszerkezetbe – magyarázza Nérer Miklós. – Azt bedugják a vízbe, ettől öt-tíz méteres körzetben pár percen belül megbénulnak és a felszínre kerülnek a halak. Ezeket emelik ki. Erre a módszerre horgászemberként azért is haragszom, mert a háló elől megmenekülő villanyozott halak is terméketlenek lesznek, s elsorvad a belső részük.

HELYBELI RAPSICOK

– Éjszakánként pedig állított hálót engednek le a rapsicok – toldja meg Heitler Károly. – A nyaklóháló réseibe beszorul a nagyobb halak feje, az úgynevezett tükörháló pedig a kisebbeket is megfogja. Az úsztatott hálót napközben is használják.

– Helybeliek vagy idegenek? – kérdezem.

– Szinte kizárólag helybeliek – vágja rá a zászlós. – Rapsickodni csak az tud, aki ismeri a vizet.

Egy pecázáshoz készülő öregúr – kopasz fejére a folyóba mártott zsebkendőjéből csavarja a vizet – úgy véli:

– Amíg hal lesz a Szigetközben, addig lesz rapsic is.