A nagyszülők nemzedéke még beszél magyarul

Burgenlandi magyar életsorsokat kutat évek óta Molnár Csilla, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek pedagógiai karának adjunktusa. A levéltárak anyagából, a riportok sokaságából egy szociológiai mű kiadását tervezi.

Elsősorban a burgenlandi magyarlakta falvak lakóinak azonosságtudata foglalkoztat – állítja a kutatónő. – A felsőpulyai (Oberpullendorf), alsóőri (Unterwart), felsőőri (Oberwart) és őriszigeti (Siget in der Wart) emberekkel készítettem interjúkat, jártam a levéltárakat és számos dokumentumot gyűjtöttem.

Érdekes társadalmi folyamatokra és jelenségekre figyelt fel munkája során. Felsőpulyán például már a honfoglalás óta élnek magyarok. A nyolcvanas években az összlakosság egyharmada magyar anyanyelvű volt, de napjainkra húsz százalékra csökkent a számuk. „A gyors fogyatkozás okát abban látom, hogy évtizedekig az anyaországtól nagyon elszigetelten éltek itt az emberek. A nagyszülők nemzedéke még beszél magyarul, de a középgeneráció már elfelejtette anyanyelvét. Némi reményt ad, hogy a vasfüggöny lehullása óta újból élénkebb közeledés tapasztalható Magyarország és az itt lakók közössége között” - bizakodik Molnár Csilla.

Az anyaországtól való elszigeteltségnek kedvező hatásai is voltak. Olyan archaikus tájnyelvet őrizhettek meg az itteniek, amely valódi érték és további kutatások alapját képezheti. Ugyanakkor régies, rendies és vallási alapú azonosságtudatuk is rendkívül erős. Az alsóőriek katolikusok, a felsőőriek reformátusok, míg az őriszigetiek evangélikusok, ami bizonyos elkülönüléshez vezetett. Ez pedig szokásaikban és hagyományaikban is visszatükröződik.

A kutatónő azt is vizsgálta, hogy az osztrák állam milyen törvényekkel segítette a kisebbség fennmaradását, kultúrájuk megőrzését. A legnagyobb változást az 1976-os népcsoporttörvény hozta magával. Ekkor ismerték el először etnikumként a trianoni békeszerződés következményeként 1921-ben elcsatolt országrész magyar kisebbségét. Ausztria uniós csatlakozása után ugyancsak pezsgőbbé vált a kulturális élet. Szép példa, hogy ma már az őrvidéki helységnévtáblák magyar felirattal is ellátottak.

Molnár Csilla csaknem egy évtizedes kutatómunkájának eredményeit egy szociológia jellegű kötetben szeretné közreadni. Ehhez azonban még a bécsi magyar közösség életének tüzetes vizsgálatára is szüksége van. (A szerző az MTI munkatársa)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?