A légvonalban mért távolság alapján kártalanítják a késő repülőjáratok utasait

Az Európai Unió Bírósága ítéletének indoklásában hangsúlyozta, a kártalanítás kiszámítását nem befolyásolja az, hogy egy átszállásos repülőút késésében, vagy járattörlésében érintett utasok végső célállomásukat közvetlen járattal vagy csatlakozó járatokkal érik el. Az utasokat mindkét esetben egyenlően kell kezelni a kártalanítás összegének kiszámításakor. Az ügy előzménye, hogy három utas a Brussels Airlines által üzemeltetett járattal, brüsszeli átszállással utazott Rómából Hamburgba. Mivel az eredetileg tervezett érkezési időhöz képest jelentős késéssel érkeztek Hamburgba, kártalanítási keresetet indítottak a helyi bíróság előtt. Az esetben eljáró német bíróság arra kereste a választ, hogy a csatlakozással teljesített repülőút esetében a járat által megtett távolságot az indulási és az érkezési repülőtér között légvonalban mért távolság (vagyis a Róma és Hamburg közötti 1326 kilométer), vagy pedig a ténylegesen megtett távolság (azaz 1656 kilométer, amely a Róma és Brüsszel közötti 1173 kilométerből, valamint a Brüsszel és Hamburg közötti 483 kilométerből tevődik össze) alapján kell-e kiszámítani. A bíróság döntése szerint az, hogy közvetlen vagy csatlakozó járatról van-e szó, nem befolyásolja az utasokat ért kényelmetlenség nagyságrendjét, ezért a kártalanítás összegének meghatározásakor minden esetben az indulási és az érkezési repülőtér között közvetlen járattal megtett, légvonalban számított távolságot kell figyelembe venni. Az, hogy a csatlakozás miatt a ténylegesen megtett távolság meghaladja az indulási és az érkezési repülőtér közötti, légvonalban számított távolságot, nem befolyásolja a kártalanítás kiszámítását. A bíróság tájékoztatása szerint a vonatkozó jogszabály úgy rendelkezik, hogy az utasoknak 250 euró kártalanítás jár minden 1500 kilométeres vagy annál rövidebb légi járat, illetve 400 euró minden 1500 kilométernél hosszabb, unión belüli járat három órás vagy azt meghaladó késése esetén.