A légkörtenger fenekén élünk

Nem javulnak a kilátásaink, egy ideig még biztosan zúzmarás lesz az ablakČTK-felvételAz időjárás változása alkalmával sok meteorológiai tényező egyszerre változik meg, mégpedig viszonylag rövid idő alatt. A különböző eredetű légtömegek csak igen kis mértékben keverednek egymással, azaz egy keskeny zónában ugrásszerűen változnak a meteorológiai elemek. Ezeket a keskeny zónákat nevezzük időjárási frontoknak.

Két olyan erő létezik, mely állandóan hatást gyakorol testünkre: az egyik a gravitációs erő, a másik pedig az atmoszférikus (légköri) nyomás. Ez utóbbi a felettünk és körülöttünk lévő levegő ránk gyakorolt nyomását jelenti. Egy 60 km magas, átlagos négyzet alapú levegőoszlop által kifejtett nyomás az 1000 millibart is elérheti. Az emberek ezért úgy tekinthetők, mint „a tengerfenék lakói egy légkörtengerben”, amely közelítőleg állandó nyomást fejt ki rájuk. A légköri nyomásnak ez a tulajdonsága magyarázatot ad arra, miért fájnak ízületeink az időjárás változásakor. A légköri nyomás emelkedésével párhuzamosan növekszik a nyomás az ízületben és körülötte. Ilyenkor az ízület üregében található ízületi folyadék nagyobb erővel nyomódik neki azoknak az ízületi kopás által érintett, érzékeny területeknek, melyekre az egyenesen lefelé irányuló gravitációs erő nincs lényeges hatással. Ez a plusz nyomás elegendő ahhoz, hogy fokozza az irritációt és a fájdalmat az ízületben. A hideg és nyirkos idő csupán súlyosbítja a panaszokat. Az „időváltozásra érzékeny” ízületek oka valójában nem maga az időjárás-változás, hanem az egyén csontrendszerében bekövetkezett strukturális eltérések. Az ezek nyomán kialakuló ízületi kopások teszik annyira érzékennyé az ízületet, hogy az még a viszonylag kismértékű légnyomásváltozásokra is fájdalommal reagál.

Mivel az időjárásra érzékeny ízületek tulajdonképpen az évek óta zajló, illetve fennálló ízületi kopás eredményeként jönnek létre, átmeneti stádiumnak tekinthetők, mely bizonyos idő elteltével állandó ízületi fájdalom kialakulásához vezethet.

A változásokra mindenki másképp reagál:

1. A makkegészséges: rendkívüli ellenálló és alkalmazkodóképességének köszönhetően szinte semmit sem érzékel az időjárás változásából.

2. Az enyhén reagáló: ugyan észreveszi, és kis mértékben saját bőrén is tapasztalja a fronthatást, de jól, minden panasz nélkül elviseli azt. Teljesítőképessége nem változik, komoly tünetei nincsenek.

3. A frontérzékeny: nála a frontbetörés hangulatváltozást, szív- és keringési panaszokat okoz, megfájdulhat a feje, esetleg álmatlanná is válhat.

4. Az időjárás betege: hevesen reagál az időjárás- változásra- a fellobbanó fájdalmak (hegek, meglévő alapbetegségek) jelentősen csökkenti a teljesítőképességet, komoly fizikai tünetekhez vezetnek.

5. Az időjárás-változást előre megérzők: már a front betörése előtt órákkal, sőt napokkal is képesek néhányan a közelgő változást megjósolni. Különösen az ízületek jeleznek idejekorán.

6. A meteoropata: a hipochonderek közé tartozik ugyan, mégis legalább annyira „megkínozza” az időjárásváltozás, mint a valóban érzékenyeket. Különösen akkor jelentkezik sokféle tünet, ha az orvosmeteorológia előre jelezte.

Az emberek mindig is megfigyelték, hogyan viselkednek az állatok egyes időjárás-változások előtt. Ha a lúd a lábát emeli, hideg lesz, ha fél lábon áll, fagyni fog. Ha télen gágogni kezd, megenyhül az idő, ha viszont maga alá húzott lábbal gubbaszt, akkor hideg lesz és hóvihar. Egyelőre – úgy tűnik – még nem hallhatunk lúdgágogást. (jéel, ú, i-t)