VARGA TIBOR, MÉSZÁROS ZSOLT
Egy gondolat bánt engemet,
Több tantárgyból ne bukjam meg.
Lassan fonnyadni el, mint az alma,
Melyen tanítóknak nincs hatalma.
Lassan elfogyni, mint a ceruza,
Melyet ideges diák eltör, mert
megunta.
A diákok rémálmai
Egy gondolat bánt engemet,
Több tantárgyból ne bukjam meg.
Lassan fonnyadni el, mint az alma,
Melyen tanítóknak nincs hatalma.
Lassan elfogyni, mint a ceruza,
Melyet ideges diák eltör, mert
megunta.
Ne ily bukást adj, Istenem,
Ne ily bukást adj énnekem!
Legyek okos, ki továbbjutni mer,
Legyek géniusz, kit mindenki
elismer.
Vagy legyek buta, kit senki sem
szeret,
S kin az egész osztály csak nevet.
S ha majd minden diáknép,
Ötöseit megunva síkra lép,
Kéklő arccal és rongyos ruhákkal,
S a ruhákon eme szent jelszóval:
„Diákszabadság!”
S ezt elharsogják elsőtől
kilencedikig,
S a tanítóság rajtuk megütközik.
Ott essem össze én,
Az igazgató küszöbén,
Ott folyjék az eszme ki fejemből,
S ha ajkam eszetlensége zendül,
Hadd nyelje el azt az asztalzörej,
A tanítók hangja, a diákdörej.
S rongy testemen át
Sok mérges diák
Száguldjon a kivívott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összezavarva.
Ott szedjék össze elszórt dolgaimat,
S ha jön majd a nagy felelési nap,
Hol fájdalmas diákzenével,
S okoskodó tanítók kíséretével,
Kik a diákokat újra megbuktatják,
Kik érted feleltek, szent
Diákszabadság!(A szerzők a Szenczi Molnár Albert Alapiskola diákjai)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.