Gyerek a munkahelyen: Jog vagy szükség?

Erről a tervéről azt követően sem tett le, hogy a törvényhozás alelnökévé választották. Kiságyat akar vásárolni az irodájába, mert a saját példáján kívánja megmutatni, hogy az is lehet jó anya, aki nem marad gyermekével otthon a négy fal között. De vajon megengedheti magának bárki azt, amit ő? És biztos, hogy ez a gyereknek is jó?

Két dologra figyelni

Nicholsonová elhatározása komoly vitát gerjesztett, a közösségi oldalakon anyák százai osztják meg a saját tapasztalataikat: leginkább arra vonatkozóan, hogy még részmunkaidőben sem tudnak dolgozni kisgyermekük mellett. Egyrészt azért, mert a munkaadó nem kellően rugalmas, másrészt, mert maguk is belátták, hogy nem tudnak két dologra összpontosítani egyszerre, és kisgyermekük ellátása egész embert kíván. Arról, hogy pici babáját magával vitte a munkahelyére, csak néhány vállalkozó, cégvezető vagy csúcsmenedzser számolt be, vagyis csupa olyan nő, aki a pozíciójából következőleg különleges bánásmódban részesült, és nem kellett a teljes munkaidőt az irodában töltenie.

Utóbbi igaz Lucia Nicholsonovára is. A parlament alelnökeként nem olyan munkát végez, ahol objektíven lehetne mérni a teljesítményét, a másik két alelnök bármikor helyettesítheti, és a gyermek még az ülésteremben sem zavarna, főleg, hogy a parlamenti padsorok úgyis gyakran üresek. A harmadik gyermekét váró Nicholsonová azt mondta, az első kettő esetében is nagyon hamar munkába állt, és őket is hordta a munkahelyére; ha nem lesz semmi szövődmény, a szülés után pár héttel már a babával fogjuk őt látni a parlamentben. A kérdésre, hogy ki vigyáz rá, amikor neki kell vezetnie az ülést, azt válaszolta, majd az asszisztense. Miután sokan bírálták, hogy az adófizetők pénzén akar dadust, azt mondta, ezt legfeljebb húsz perce gondolta.

Hogy a fennmaradó időben mi lesz a gyerekkel, majd meglátjuk, mindenesetre a pozsonyi parlament gyakran egész nap, sőt éjszakába nyúlóan is ülésezik. Az épület sem éppen bababarát hely, az ülésteremben szellőztetni sem lehet, egész nap megy a légkondicionáló, nincs kijelölt helyiség, ahol a babát meg lehetne szoptatni, tisztába lehetne tenni. Utóbbi megoldható, más kérdés, mit szól majd mindehhez ő maga. Mert az is lehet, hogy nem fog tetszeni neki, hogy az édesanyja nem csak vele foglalkozik, nyűgös lesz, ne adj´ isten, beteg, és máris oda a parlamenti babás-mamás.

A gyermeknek nyugalom kell

Danica Jakubičková gyermekorvos szerint mindez több szempontból is merész vállalás, és inkább az anya, mint a gyermek szempontjait veszi figyelembe. „A gyermeknek legalább féléves koráig az anya folyamatos jelenlétére, figyelmére, biztonságos, nyugodt környezetre van szüksége. Semmiképp nem arra, hogy a munka mellett gyorsan megszoptassák, aztán félretegyék. Ha az anya ideges, mert várják a feladatai, ezt a kicsi is érzi, és ugyanígy az anya sem végezhet érdemi munkát, ha az irodában sír a gyermeke. Márpedig itt a gyermek szükségletei a fontosabbak: akkor kell ellátni őt, amikor ő igényli, és ezt ritkán lehet összeegyeztetni a munkaköri kötelezettségekkel. Nem azt mondom, hogy lehetetlen, csak rengeteg stresszel jár, és ebben az időszakban nem ez a legfontosabb. Legfeljebb a gyermek jelenlétében történő otthoni munkavégzést ajánlanám, de azt is csak úgy, ha besegít a család” – mondja a szakember, aki maga sem ismer olyan példát, hogy az anya hordaná munkahelyére a gyermekét. „Olyat ismerek, aki részmunkaidőben dolgozik, mert szüksége van a pénzre, de az édesanyja besegít a baba ellátásában. Még így is nehezen szervezi meg az életét, a gyerek gyakran beteg is, a mama sokszor megy fáradtan, kialvatlanul munkába. Megértem őt, de akit az anyagiak nem szorítanak, az szerintem akkor teszi jól, ha a gyermekével foglalkozik” – zárja a témát a gyermekorvos.

Nem minden szakember ilyen szigorú. Monika Čambalíková szociológus szerint a munka jellegétől és a gyerek természetétől is függ, hordható-e a munkahelyre. „Az anyára kell bízni, és a környezetének tiszteletben kellene tartania a döntését. Szerintem ha a gyermek nem beteg, vagy nem túlzottan nyűgös, és az anya munkabeosztása megengedi, nyugodtan beviheti a munkahelyére. A kicsik alkalmazkodók, megszokják, hogy sok ember van körülöttük. A lényeg, hogy az életükben legyen rendszer, és ne akkor foglalkozzon velük az anyjuk, amikor épp ráér. A biztonságérzet ilyen kicsi korban mindennél fontosabb, felnőttkorában is csak az tud megbízni az emberekben, akinek gyerekkorában megadatott ez a védőburok” – állítja a szociológus.

Gyermeksarok a munkahelyen

A 203,20 eurós gyes mellett sok nőt szorítanak az anyagiak, többségük mégis otthon marad. Egy gyári munkás nyilvánvalóan nem viheti magával gyermekét az üzemcsarnokba, de általában azok is inkább bébiszittert fogadnak, akik az irodájukba be tudnának állítani egy kiságyat, vagy akár komplett babaszobát is berendezhetnének. A 3667 eurós parlamenti alelnöki fizetésből Lucia Nicholsonovának szintén telne dadára, csakhogy ő példát akar mutatni – más kérdés, ki tudja őt követni. Mert még ha ezután tömegesen szeretnének is munkába állni a kisgyermekes anyák, Szlovákiában nincsenek meg hozzá a feltételek.

Az előző Fico-kormány második szociális csomagjában ugyan benne volt a munkahelyi gyermeksarok – 23 milliót szántak rá uniós alapokból –, de a gyakorlatban nagyon kevés ilyen jött létre. Mégpedig azért, mert a munkáltatónak minden higiéniai és biztonsági előírásnak megfelelő helyet kellett találnia vagy kialakítania, és ennek költségeit az állam nem állta. A támogatásból csupán a berendezést és a gyermeket felügyelő szakképzett munkaerő fizetését lehetett finanszírozni, igaz, az anya bérének 90 százalékát fizette az állam, ha a gyermek 6 évesnél fiatalabb, és 50 százalékát, ha 6 és 10 év közötti volt. A dolog legnagyobb szépséghibája, hogy mindez mindössze tíz hónapig tartott, utána minden költség a cégek nyakába szakadt.

Nálunk ritka kiváltság

A fémtárgyakat gyártó Kovotvar szövetkezet igazgatónője, Marcela Tokošová, aki maga is behordta gyermekét a munkahelyére, először lelkesedett az ötletért, de amikor látta, mennyi előírásnak kellene megfelelnie, feladta. „Még ha alkalmas helyiséget, vécéket és mindent tudtam volna is biztosítani, egy újabb embert kellett volna alkalmaznom, aki a gyermeksarok ügyeit intézi. De a legjobban az riasztott, hogy felelősséget kellett volna vállalnom a nevelőért, aki a gyerekeket felügyelte volna. Mi van akkor, ha a szülők nem elégedettek vele? Végül úgy döntöttem, hogy a cég ügyei mellett nem vállalhatom még ezt is” – írta az igazgatónő az egyik internetes vitafórumon.

Tény, hogy az a munkaadó, aki igényt tart kisgyermekes alkalmazottja munkájára, gyereksarok nélkül is meg tudja oldani. Otthoni vagy részmunkaidőben való foglalkoztatással, esetleg plusztámogatással, hogy a szülő meg tudja fizetni a gyerek felügyeletét. De a szlovákiai valóságban ezek is csak ritka kivételek, szinte kizárólag olyan kisgyermekes anyákra vonatkoznak, akik tudásuk, kreativitásuk vagy a már futó projektek miatt nélkülözhetetlenek az adott cég számára. Irodai alkalmazottak, eladók és pedagógusok ne számítsanak arra, hogy egyhamar vihetik gyermeküket a munkahelyükre. Nekik marad a 200 eurós gyes meg az a lehetőség, hogy napról napra, pillanatról pillanatra tanúi lesznek a kicsi fejlődésének. Utóbbi biztosan felér bármilyen szakmai sikerrel.

Kisbabák a parlamentben

Lucia Nicholsonová nem az első politikus, aki a parlamentbe vinné kisbabáját. 2009-ben Hanne Dahl, az Európai Parlament dán képviselőnője három hónapos kislányát vitte be a szavazásra. Licia Ronzullinak, az EP olasz képviselőnőjének 2011-ben született kislánya pedig jóformán az ülésteremben nőtt fel. Politikus édesanyja hathetesen már hordozókendővel kötötte magára, úgy ment szavazni az ülésre, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a gyermekes anyák munkavállalásának nehézségeire. A képviselőnő, aki környezetvédelemmel, az egészségüggyel és az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó parlamenti bizottságokban dolgozik, azzal a lehetőséggel élt, hogy az EP szabályzata szerint a képviselőknek joguk van gyermekükkel részt venni az üléseken. Az azóta négyéves Vittoria könnyen megszokta a parlamenti közeget, rajzolgat, játszik a plüssállataival, elüldögél édesanyja ölében, és arra is volt már példa, hogy vele szavazott.