Történelmi jelentőségű döntés született Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma egy Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos ügyben marasztalta el Szlovákiát.
MKÖ: Áttörő strasbourgi ítélet a Beneš-dekrétumok ügyében
A strasbourgi per rávilágított, hogy a szlovák állam szervei a nemzetközi előírások által tiltott kollektív bűnösség elve alapján koboznak el ingatlanokat. Mint a konkrét ügyből kiderült, az állami erdővállalat a panaszos édesapjának magyar nemzetisége alapján akarta elkobozni az erdőt – 64 évvel a dekrétumok megszövegezése után. Felháborító, hogy a Főügyészség és a Legfelsőbb Bíróság a jogfosztás mellett foglalt állást.
„A Beneš-dekrétumok alapján történt jogfosztások Csehszlovákia szégyene. Még nagyobb szégyen, hogy a legmagasabb állami szervek hét évtizeddel a dekrétumok elfogadása után is érvényesíteni kívánják a diszkriminatív normákat. Felháborító, hogy állami vállalatok és bíróságok utólagosan akarják a tulajdonos felmenőinek nemzetisége alapján elkobozni a földeket” – véli Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke.
A szlovák politikusok és jogászok hosszú évek óta arról beszélnek, a dekrétumokat azért nem kell hatálytalanítani, mivel már nem fejtenek ki joghatást. Mától strasbourgi ítélet bizonyítja, hogy ez nem igaz: az állami szervek egy állítólagosan „halott jog” alapján próbálják megfosztani a polgárokat tulajdonuktól.
„Kötelességünk kiállni közösségünk és polgáraink jogaiért, egyben a jogbiztonság és alkotmányosság mellett, ezért levélben szólítjuk meg az igazságügyi és a földművelési minisztert. Az agrártárcától elvárjuk, hogy állítsa le a minisztérium alá tartozó állami vállalatok jogfosztó kezdeményezéseit, az igazságügyi tárca pedig a bíróságok rendbetétele keretében ezzel a kérdéssel is foglalkozzon” – tette hozzá Mózes Szabolcs.
Az ügy részletes háttere: egy északkelet-szlovákiai erdő tulajdonosa ellen a szlovák állami erdővállalat 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis a tulajdonos magyar nemzetiségű édesapjától 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt. Az állam első- és másodfokon is elveszítette a pert, a Főügyészség 2014-ben mégis egy rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel élt. Ennek következtében a Legfelsőbb Bíróság 2015-ben kimondta: mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek, a Beneš-dekrétumok alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell az ingatlan elkobzását. A strasbourgi bíróság keddi történelmi jelentőségű ítéletével megállapította a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértését.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.