Mikor telepítsünk szőlőt?

Ha tehát a talaj előkészítését – a mélylazítást – sikerült időben elvégezni és a talaj körülbelül négy hétig ülepedett, akkor már legjobb ősszel telepíteni, de ez a munka a téli fagymentes napokon is elvégezhető. A nyugalmi időszakban (novembertől márciusig) telepített szőlő korábban fakad és erősebben fejlődik. Az őszi és téli ültetés esetén általában elmaradhat a beöntözés is. Az ültetéskor ajánlatos az Agrisorb készítmény (fehér porszerű anyag, amely nagymennyiségű vizet vesz fel és tart meg sokáig) alkalmazása. Ezzel ugyanis elérhető, hogy az oltvány a tél alatt se száradjon ki, tavasszal pedig az öntözött szőlőhöz viszonyítva is erősebben növekedik. Ha az Agrisorbot ültetés előtt megfelelő vízmennyiségben (100 liter vízben 1 kg port, vagyis 10 liter vízben 0,1 kilót) felhígítjuk, gélszerű anyagot kapunk, melybe az oltvány gyökerét belemártjuk. A gélszerű anyag a talajban az egész év folyamán megtartja a vízkészletét, azt csak lassan adja le. Ha egy liter vízhez 100 ml Darina folyékony humusztartalmú trágyát adunk, akkor a legoptimálisabb tápanyagellátást is biztosítjuk a korai, illetve kezdeti növekedéshez.

A talajfertőtlenítés szükségességéről jó, ha az ültetés előtt meggyőződtünk. Ugyanis a talajlakó kártevők, mint amilyenek a drótférgek, cserebogárpajorok, négy évig károsítanak a talajban. Migráló életűek és ilyenkor hidegben már nem látjuk őket, mert a talaj alsó rétegeiben tartózkodnak, de tavasszal felfelé jövet kiéhezve minden fiatal gyökeret elpusztítanak. Ha a területünk fertőzött, akkor ajánlatos a kiásott gödör aljába megfelelő mennyiségű talajfertőtlenítő szert szórni (Basudin 10 G 5 gr/m2, Diazinon 10 G 5 gr/m2), betakarni vékony, 2-3 cm földréteggel és utána az oltványt elültetni. Legjobb azonban, ha tavasszal az egész területen elvégezzük a talajfertőtlenítést, ha már azt nem tettük meg a talajforgatáskor. Fontos, hogy telepítéskor alap vagy indító trágyát adagoljunk. Ezzel ugyanis javarészt már a kezdet kezdetén eldőlhet a szőlő leendő termőképessége. Mint ismeretes, csak a nitrogéntrágya az, amelyik könnyen lemosódik a talajba, a kálium és a foszfor a felső rétegekbe kötődik meg és nagyon lassan mozog a talajban. A telepítéskori trágyázással a talaj alsó részeibe nagyobb mennyiségű foszfort és káliumot juttatunk és ott tartalékokat halmozhatunk fel a következő évekre. Csak a harmonikus és az adott talajnak megfelelő trágyázás hozhat jó eredményt, ezért a szerves trágyát (érett istállótrágya vagy komposzt) és a műtrágyát együtt adagoljunk.

Ne találomra trágyázzunk, a talajt ajánlatos a munkálatok megkezdése előtt megvizsgáltatni. (Az adagolás általában 10 négyzetméterenként 60 kg szerves trágyát és 4–7 kg különböző műtrágyát jelent. A soványabb, talajokon nagyobb, a gazdagabb, pihentebb talajokon kisebb mennyiséget adagoljunk.) A szerves trágyák általában a nitrogént növelik, ezért foszfort és káliumot ajánlatos külön is kijuttatni. A szerves trágya nagy értéke, hogy sok hasznos talajbaktériumot is tartalmaz. Ha nincs szerves trágya, akkor háromszoros mennyiségű nitrogén műtrágyát adagoljunk, természetesen vegyük figyelembe a műtrágya hatóanyag-tartalmát is. Ügyeljünk arra, hogy a szerves trágya érett legyen, mert a el nem bomlott komposzt vagy éretlen szerves trágya további bomlása tápanyagot von el a szőlőtől, azaz nemhogy elősegítené a fejlődést, hanem károsan hat rá. Aki tehát szőlőt akar telepíteni és művelni, az saját érdekében alaposan készüljön fel rá.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa