Mielőtt permeteznénk...

A növényvédő szerekkel körültekintően kell bánni. Úgy, hogy semmilyen kárt ne okozzunk velük, ne betegítsék meg az embert, a haszon- és vadon élő állatokat, a talajvizet ne szennyezzük, a termesztett növényeinket sem a saját, sem a szomszédos telken ne károsítsuk. A növényvédő szereket általában a haszonnövények megvédésére, a rovarok, betegségeket okozó baktériumok és gombák ellen alkalmazzuk. Felhasználási területük sokrétű, házikertekben a gomba és baktériumölő, rovar-, atka- és csigaölő, gyomirtó, talajfertőtlenítő, vadriasztó készítmények terjedtek el. Hogy a gyűjtőnevek mit takarnak, azt az alábbiakban tekintjük át.

A baktériumölő szerek vagy baktericidek-feladata a baktériumos betegségek elleni védelem. E kategóriába tartoznak a réztartalmú szerek (Kuprikol vagy Champion).

A gombaölő szerek (fungicidek) a növény felületén vagy a növény belső szöveteiben élősködő és a sejtek elhalását okozó kórokozó gombák ellen védenek. Ilyenek a kén, a réz vagy a szerves hatóanyagú szerek (pl. Merpan, Dithane stb.)

A rovarölő szerek a kártevő rovarokat pusztítják, megvédve a növényt a bogarak, rovarlárvák, hernyók, nyüvek rágásától vagy a levéltetvek szívogatásától. Az ilyen szerek többsége azonban az emberre, állatra veszélyes. Az utóbbi években számos új, csak egy-egy rovarfajra ható ún. specifikus rovarölő szer jelent meg a piacon. Ezek csak a célrovart pusztítják, hasznos ragadozókat, így pl. a katicabogarakat, fátyolkákat, fürkészdarazsakat megkímélik. S ami fontos, az emberre is kevésbé veszélyesek . Ebbe a kategóriába sorolható például a Nomolt vagy a Rimon.

Az atkaölő szerek a rovarvilág legapróbb, szabad szemmel alig látható kártevői ellen irányulnak. Mivel a rovarölő szereknek ellenállnak, csak speciális készítményekkel (pl. Apollo vagy Omite) írthatók.

A gyomirtó szerek olyan szerves hatóanyagú permetszerek, melyek a gyomokra vagy a talajra permetezve a gyomokat pusztítják. A totális gyomirtó szerek (pl. Gramoxon, Reglon, Glyfogan) minden zöld növényt, így a kultúrnövényt is károsítják. Ezért ezek csak a vetés, ültetés előtt használhatók. A szelektív gyomirtók válogató hatásúak, csak a gyomokat irtják, a kultúrnövényt nem károsítják. Ebbe a csoportba tartozik pl. az egyszikűeket irtó Agil vagy Gallant Super.

A csigaölő szerek a meztelen csigák ellen használhatók a talaj felszínére szórható, granulált készítmények (pl. Mesurol Scheckenkorn vagy Mesurol Alimax). Ha a csiga mozgás közben érintkezik a granulátummal, a bőre kiszárad, mozgásképtelenné válik.

A talajfertőtlenítő szerekkel a talajban élő, a növény gyökereit és szárát károsító rovarok, kórokozók ellen védekezünk. E készítményeknek (pl. a Basudin G, Diazol G, Basamid G) a talajban gázosodó hatásuk is van. A vadriasztó szerek (pl. Cervacol) a növényeket megrágó vagy összetaposó vadak riasztására szolgálnak, rendszerint kellemetlen szagot árasztanak.

Hatásmódjuk szerint a növényvédő szereket a következően csoportosítjuk:

Kontakt szerek – ilyenek a réz és a kénkészítmények, melyek a növény felületén hatnak, azaz kívülről védnek. Permetezésekor ügyeljünk a permetlé tökéletes borítása.

Mélyhatású permetszerek a növény levelébe vagy gyümölcsébe hatolnak, ilyen például a Basudin, Diazol vagy Sumithion Super rovarölő készítmény.

A szisztematikus permetszerek a növény szöveteiben felszívódnak és a nedvszállító rendszerbe eljutva az egész növénybe szétterjednek. E kategóriába sorolhatók az új, korszerű gombaölő szerek pl. a Discus, Zato, vagy Shavit.

A gázosodó növényvédő szerek hatóanyaga a kiszórás vagy kipermetezés után gázokká alakul át, amelyek a rovarok ellen hatnak. Ide tartoznak a talajfertőtlenítők.

Vannak még kombinált szerek, amelyeket a hatás növelése érdekében fejlesztettek ki. Ez lehet két felületen ható, külső védelmet adó szer, vagy a felületen ható és felszívódó, belső védelmet adó szer kombinációja. A szerkombinációkban a két partner előnyös tulajdonságai összegződnek.

A szerző az ÚKSUP növényvédelmi szakmérnöke