Még most sem késő az átállás

A biológiai kertműveléssel foglalkozó szerzők 20–30 éves tapasztalatait olvasgatva már öt éve áttértem erre a művelési módra és a kedvező tapasztalatok alapján merem ajánlani az érdeklődőknek.

A lakóház melletti és a kerttelepi kertekben a zöldségtermesztésre legalkalmasabbnak a vegyes kultúrás módszert tartom, mert ennél a módszernél a szomszédos növények helyes megválasztása esetében ezek egymást segítik a növekedésben és bizonyos mértékben védik a betegségekkel, kártevőkkel szemben. E termesztési módszer bevezetése a zöldségtermesztésben bizonyos szemléletváltást követel meg a kertészkedőtől. Az egyik alapfeltétel ugyanis az ágyások megszüntetése. A zöldségféléket a monokultúrás ágyások helyett vegyes kultúrás sorokban termesztjük úgy, hogy a szomszédos sort is igyekszünk megfelelően megválasztani. Tapasztalatom szerint egy négytagú család egész évi zöldségszükséglete (beleértve a befőzött és fagyasztott tartosítást is) biomódszerrel megközelítőleg 100 négyzetméteres nem beárnyékolt területen megtermelhető.

Ha a zöldségtermesztésre szánt területünk ősszel fel volt ásva, akkor tavasszal, ha a talaj megszikkadt, vasgereblyével elegyengetjük és megkezdjük a bioművelésre való áttérést. Ha a területünk nem volt ősszel felásva (a biokertész nem forgatja a talajt), akkor előbb letakarítjuk a területet, majd kapával, lapáttal, gereblyével kiegyenlítjük az ágyásokban való termesztésből eredő egyenetlenségeket.

A következő munkálat a sorok kijelölése. Én a sorokat egymástól fél méteres távolságra képeztem ki észak-dél irányban (legtöbb biokertészkedéssel foglalkozó könyv szerzője ezt ajánlja), de nézetem szerint a terep adottságaitól függően a távolság és az irány is lehet másmilyen. Ha a sorokat kijelöltük, jónak tartom ezt lépték szerint papírra vetni, vagy legalább az egyes sorokat felvázolni és jellegük szerint jelölni. Én a soroknak a vázlaton való jelölésére az ABC-jelölését vettem át, a kertben pedig az A sorokat magasabb karóval jelzem. Az „A” sorban olyan növények termesztését tervezem, amelyek esetleges rövid tenyészidejű elővetemény után a sort az egész tenyészidőben elfoglalja (pl. paradicsom, paprika, uborka, padlizsán stb.). A „B” sorokat a kertben rövidebb karóval jelölöm, és ide olyan növények termesztését tervezem, amelyikből az egyik hoszszabb, a másik rövidebb tenyészidejű, és egy év alatt róla két termés takarítható be (pl. korai burgonya, rövid tenyészidejű fejes káposzta, borsó, karelábé stb.). A „C” sorokat a kertben rövid henger alakú pálcával jelölöm és rövid tenyészidejű növényeket tervezek ide (pl. hónapos retek, fejes saláta, korai karalábé stb.) A sorokat ACBCACBCA... kombinációban ajánlatos kijelölni.

A sorok kijelölése után a kertben minden sorközbe, vagyis az AC, CB, BC és CA sorok szimmetria tengelyére az egész zöldségeskertben spenótot vetünk. Ennek a növénynek koordináló, talajtakaró és a kedvező mikroklímát kialakító szerepe van. Ha a spenót elvetése után az időjárás továbbra is kedvező, az egyes sorokba a kidolgozott vetési terv alapján vetjük, ültetjük az egyes kerti növényeket, előveteményeket, összhangban az agrotechnikai követelményekkel.

A szerző a szepsi Mezőgazdasági Középiskola nyugalmazott szaktanára