Salman Rushdie szerint sem kell átírni Roald Dahl regényeit

Salman Rushdie indiai születésű brit író is azok között van, akiket feldühít, hogy a testsúlyra, a nemre, a mentális egészségre vagy az emberek bőrszínére utaló egyes részeket megváltoztatták Dahl szövegeiben.

Az 1916-tól 1990-ig élt, norvég származású brit íróra jellemző színes – ám sokszor meghökkentő – fogalmazás helyenként eltűnik olyan ismert regényeiből is, mint a Karcsi és a csokoládégyár vagy a Matilda három csodája. Dahl gyerekregényeinek nagy-britanniai kiadója, a Puffin Books szerint ezáltal elfogadhatóbbak lesznek a szövegek a mai olvasóknak. Arról, hogy a Penguin Random House leányvállalata átírt bizonyos jelzőket, először a Daily Telegraph című brit lap számolt be. Az először 1964-ben megjelent Karcsi és a csokoládégyárban például a zabálógép August Gloop már nem irdatlanul kövér, hanem csak irdatlanul nagy. Ebben a regényben August Gloop játssza a Dahlnál rendszeresen visszatérő gonosz felnőttet. Az 1970-es években megjelent Fantasztikus Róka úr című regényben az ijesztő nagy traktorok jellemzői közül a Puffin Books kihúzta a feketét, azok már csak kegyetlen kinézetű, gyilkos szörnyetegek.

„Bár Roald Dahl nem volt egy angyal, azért abszurd ez a fajta cenzúra” – írta a Twitteren a Booker-díjas Salman Rushdie. „Szégyellheti magát a Puffin Books és az író hagyatékának kezelője” – tette hozzá. A Roald Dahl Story Company szerint a szövegmódosításokat a Puffin velük együttműködve hajtotta végre, hogy Dahl „rendkívüli történeteit és karaktereit ma is élvezze minden gyerek.” A Dahl-regények szövegének megváltoztatása talán a legutóbbi epizódja a kulturális érzékenységről szóló, napjainkban folyó vitának. A kulturális érzékenység szószólói a kulturális, az etnikai és a nemi sztereotípiáktól akarják óvni a gyerekeket az irodalomban és általában a médiában. Törekvéseik bírálói azonban azt mondják: az alkotói zsenialitást teszik tönkre, valamint a világ szikár valóságát próbálják elrejteni a gyerekek szeme elől, ha a 21. századi érzékenységhez akarják igazítani a művek szövegét.

Suzanne Nossel, az emberi jogok és az alkotás szabadságáért küzdő PEN America nonprofit szervezet vezetője azt írta a Twitteren: „Ha elkezdjük kijavítgatni a vélt sértéseket ahelyett, hogy hagynánk az olvasót a műveket eredeti formájukban befogadni, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy eltorzítjuk nagy írók műveit, és elhomályosítjuk a tükröt, amelyet az irodalom a társadalom elé állít.”