Nemzeti drámánk bölcsője

A színmű rögös utat járt be. A kassai bemutató idején a szerző már csaknem 3 éve halott volt, és a darabot heves viták után Pesten betiltották, illetve a cenzúra előadásra nem, csak kinyomtatásra engedélyezte.

„Bánk nagysága meghomályosítja a királyi házét” – szólt a korabeli cenzori ítélet. Ez volt az oka annak, hogy Katona József sosem láthatta színpadon művét, amelyet egyébként az Erdélyi Múzeum 1814. évi pályázatára írt. Az eredményhirdetésen azonban szóra sem méltatták. Az író később átdolgozta a drámát, és az új változatot 1816-ban Kecskeméten felolvasta barátjának, Udvarhelyi Miklós színésznek, akinek annyira megtetszett a mű, hogy jutalomjátékául választotta benne Mikhál bán szerepét. Az akkori kassai színidirektor, báró Berzeviczy Vince pedig támogatta az ötletet.

Tulajdonképpen a kassai ősbemutaţó is csak egyfajta cenzori tévedésnek köszönhető. Az a kassai cenzor, aki 1833-ban engedélyezte a Bánk bán előadását, aligha tudott a dráma pesti betiltásáról, és nyilván nem olvasta Katona Józsefnek a Tudományos gyűjteményben közölt cikkét sem, amelyben a pesti cenzor tilalmának indoklásából is idézett.

Az ősbemutató szereposztásában a kor legjelentősebb magyar színészeinek neve szerepel. Bánkot Bartha János, Tiborcot Szilágyi Pál, Ottót Egressy Gábor, Melindát Déryné, Gertrudiszt Kántorné, Biberachot Megyeri Károly játszotta.

Ezt a névsort azon az egyetlen fennmaradt színlapon olvashatjuk, amelyet Kassán nyomtattak, és amelyen az 1833. február 16-i dátum ceruzával 15-re van javítva – ez a Bánk bán ősbemutatójának teljes dokumentációja. A társulat könyvtárának egy része máig fennmaradt ugyan Abaúj vármegye levéltárában, ám a használt szövegpéldányt nem tartalmazza. Kritikát is hiába keresünk a bemutatóról, csak annyit tudunk, hogy bizonyosan megtartották.

Kassa volt tehát a későbbi magyar nemzeti dráma bölcsője. Ebből indult ki a Csemadok kassai városi választmánya, amikor eldöntötte, meghonosítja a városban a Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napját. Az első ünnepi rendezvény az egykori ősbemutató napjának előestéjén, február 14-én 17 órától lesz az óvárosi önkormányzat dísztermében, ahol Kováts Miklós történész magyarul, Peter Himič, a kassai Állami Színház igazgatója pedig szlovákul eleveníti fel az ősbemutató hátterét. A színháztörténeti előadások után jelenetek, párbeszédek és monológok hangzanak el a Bánk bánból a Thália Színház művészei, Kövesdi Szabó Mária, Petrik Szilárd, Bocsárszky Attila, Varga Lívia és Pólos Árpád előadásában, valamint részletek Erkel Ferenc operájából Szeredy Krisztina, Hundzsa István és Ocsko Aladár operaénekesek, valamint a Csermely kórus jóvoltából.

Kolár Péter, a Csemadok kassai elnöke lapunknak elmondta, hogy ezután minden évben meg szeretnék tartani ezt az ünnepséget, mindig egy-egy aktuális kassai történelmi vagy irodalmi esemény évfordulójára fókuszálva. A város magyar szervezetei a későbbiekben díjat is szeretnének alapítani, amelyet szintén ezen a napon adnának át az erre legérdemesebbeknek. Ez a díj kettős célt szolgálna: egyrészt erősíti az együttműködést a város magyar kulturális szervezetei között, másrészt pedig látványosabbá tenné azt a csöndben folyó szorgos munkát, amelyről a szélesebb közvélemény keveset tud.

Mivel Kassa idén Európa kulturális fővárosa, adódik a kérdés, hogy vajon miért nem szerepel ez a Bánk bán-ünnepség a rendezvénysorozat hivatalos programjában. Kolár Pétertől megtudtuk, hogy a kulturális minisztériumnál hiába pályáztak az Erkel-opera koncertváltozatával, elutasították őket. „A hivatalos indok az volt, hogy a kassai Csemadok nem tudja igazolni önálló jogalanyiságát. A minisztérium nem fogadta el az alapszabályunkat, mivel az azonos a többi, önálló cégazonosítóval rendelkező Csemadok-alapszervezetével. Ez azonban szerintem csak ürügykeresés arra, hogy kihagyjanak minket, magyarokat a rendezvénysorozatból – állítja Kolár Péter.

Az első Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napját február 16-án jelmezbál követi, ahol a hölgyeknek és uraknak történelmi kosztümökben illik megjelenni. A szervezők ugyanis szeretnék felidézni a Bánk bán bemutatójának korát, annak divatja segítségével. A 19. század elejét idéző magyar bál helyszíne a Művészetek Háza lesz, ahol palotással kezdődik a táncmulatság.