Négy regény a magyar jelenről

Szemben a publikummal, balról jobbra: Kukorelly Endre, Peter Michalovič és Mészáros SándorSomogyi Tibor felvételeKrasztev Péter, az intézet igazgatója, miután köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, bejelentette, hogy ebben az évben „havonta legalább egy, de inkább két ilyen irodalmi eseményre kerül majd sor” a budapesti Szépírók Társaságával közös rendezésben. A házigazda bevezetőjét követően Szigeti László, a Kalligram igazgatója bemutatta Mészáros Sándort, a Pesti Kalligram főszerkesztőjét, a televízióból is ismert, tekintélyes irodalomkritikust, aki a műsorvezetői szerepet vállalta.

Mészáros elöljáróban, a közönség szlovák részének címezve elmondta, úgy véli, „ha valaki nagyon érdeklődik az irodalom iránt, akkor is csak legfeljebb egy vagy két, ha nagyon mohó, esetleg három könyvet olvas el a környező kis nyelvek irodalmából. A Kalligram túlterheli önöket, most is mindjárt négy kortárs magyar szerző szlovákul megjelent könyvét mutatja be.” Ottlik Géza szerint a jelen ábrázolása a legnagyobb kihívás az író számára, mondta Mészáros, majd hozzátette: „a most bemutatásra kerülő négy író ennek a kihívásnak próbál megfelelni, hiszen ha a múltból indul is, a jelent célozza.”

Kukorelly Endre TündérVölgy című műve három évvel ezelőtt látott napvilágot, és azóta Palládium- és Márai Sándor-díjat is hozott szerzőjének. A most megjelent szlovák kiadás remélhetőleg szintén sikert arat majd, az mindenesetre jó jel, hogy a regényt bemutató Peter Michalovič számára „igazi olvasói élményt jelentett”. Michalovič kiemelte az író rendkívüli tudatosságát, költői erényeit is megcsillantó szövegének koncentráltságát és kiegyensúlyozottságát, valamint azt, hogy rengeteg dolog történik ugyan benne viszonylag kis helyen, az írás tempója mégis az élet ritmusát idézi. A magyar irodalomban a TündérVölgy elsősorban nyelvének újszerűségével, frissességével aratott sikert, így aztán a fordíthatóság kérdése is felmerült. Kukorelly Endre erre így válaszolt: „Ebben a könyvben nincs egyetlen szó se, amit én írtam volna le, inkább a fordítóval, Jitka Rožňovával kéne itt beszélgetni. Sajnos, a fordítókról általában el szoktak feledkezni, pedig hogy egy szövegből mennyi megy át egy másik nyelvbe és kultúrába, az elsősorban rajtuk múlik.”

Németh Gábor Zsidó vagy? című regényét Julianna Szolnokiová ültette át magyarra. A Szépírók-díjas könyvet az esten Silvester Lavrík mutatta be, aki egyebek mellett elmondta róla, hogy a meglehetősen provokatív cím által előrevetített téma morózus tónusú megfogalmazása ellenére a humor is fel-felvillan a regényben. A szerző állásfoglalásra kényszeríti az olvasót az európai kultúrának azzal a deformációjával szemben, amely a 20. század közepén az ismert rettenetes eseményekhez vezetett. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nevezi ezt a művét „örvénykönyv”-nek, Németh Gábor nagyapja hajdani tanácsát elevenítette fel: „Ha örvénybe kerül a lábad, ne próbáld kiráncigálni belőle, hanem ússz le a legaljára, mert akkor kidob magából, mint egy fadarabot, mondta. Ezért aztán amikor ezekkel az érzelmekkel találtam szembe magamat, úgy gondoltam, megpróbálok írásban a mélyükre leúszni.”

Pályi András Megérkezés című regényét Ana Bokrouhla fordította cseh nyelvre. Karol D. Horváth Pályi írásmódját és nyelvezetét Bohumil Hrabal Táncórák idősebbeknek és haladóknak című művéhez hasonlította, majd személyesre fordítva a szót így fogalmazott: „Ha még a cseh fordítás is ekkora olvasói élményt okozott, milyen lehet az eredeti?! Lehet, hogy emiatt kezdek majd el magyarul tanulni.” Mészáros Sándornak a szerzőhöz intézett kérdése a következőképpen hangzott: „Ehhez a merészen erotikus könyvhöz miért választottál ilyen nem rokonszenves elbeszélőt?” „Szerintem egyikünk sem rokonszenves. Vagy nem teljesen. Mindenkinek van egy másik énje is – mondta Pályi András. – Talán ez az erotikus jelző okozza a zavarokat. Én az egész embert akarom látni, akarom látni a társadalmi mozgásaiban, az emberi kapcsolataiban, és akarom látni az intimitásában is. A provokáló szándék kétségtelenül jelen van ugyan, de ez a regény nem erotikus.”

Grendel Lajos Mátyás Király New Hontban című, Karol Wlachovský fordításában megjelent kötetét Miroslav Marcelli ajánlotta a közönség figyelmébe. Saját olvasatát az új Grendel-opusnak arra a furcsaságára építette, hogy a regényben szinte mindent átneveznek: személyeket, utcákat, kávéházakat, de még a Jézuskából is Télapó lesz. „A címben szereplő New Hontnak – mondta Marcelli – volt egy becsületes történelmi neve is valamikor. Még akkor, amikor a városnak volt történelme, és erre a történelemre a város polgárai emlékeztek. De amikor a város elvesztette a történelmét, a nevét, elveszett maga is, nem volt már város, csak a mérhetetlen űr maradt a helyén.” A műsorvezető kérdésére Grendel Lajos stílszerűen két nyelven válaszolt.

A szigorú dramaturgia szerint felépített, jó hangulatú könyvbemutatót Vázsonyi János nagyszerű szaxofonjátéka tette még emlékezetesebbé.